Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

61 125. Turpis causa. (Ügynöki jutalék hamisított áru közvetítése után nem követelhető.) Felperes ügynöki (közvetítési) dijat követelt olyan áru közvetítése után, melyet a hatóság hamisított volta miatt elkoboztatott és megsemmisíttetett. Keresetével elutasittatott. Az ügynök oly ügylet közvetítése után, amely büntető szankczióval bíró töivény tilalmába ütköző cselekményen alapul — ha a büntetendő cselekményről tudomása volt — turpis causa miatt ügynöki dijat akkor sem követelhet, amidőn a büntetendő cselekményről maguknak a feleknek (eladónak és vevőnek) is tudomásuk volt. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint a hamisított áru elkoboztatott és megsemmisíttetett, az áru hamisított voltáról pedig felperesnek (az ügynöknek) tudomása volt, keresetével helyesen utasította el az elsőbiróság. Nem bir alappal felperesnek (az ügynöknek) az az álláspontja sem, hogy aiperes egy harmadik ellen (kivel az ügyletet felperes közbenjárásával megkötötte) a vételi szerződésből kifolyólag jogokat érvényesített és így az ügynöki dijat már ezért is megfizetni köteles, mert ez a körülmény maga nem statuál jogot felperes javára, hogy ügynöki diját felperessel szemben érvényesíthesse. (1906. E. 118.) • 126. A főnök felelőssége üzletvezetője által saját nevében kötött ügyletért. A kereseti árukat alperes üzletvezetője X. rendelte meg, felperes azokat X. czimére szállította, az áruk egy részének vételáráért ugyanazt perelte s ezen követelése fejében a kereseti árukat X-től le is foglaltatta, el is árvereztette, alperes czéljaira pedig azokból mi sem használtatott fel. Emellett a tényállás mellett alaptalan felperesnek az a támadása, hogy miután X. az alperesnek üzletvezetője volt s miután e szerint az X. által megrendelt áruk az alperes malomüzlete részére rendelteknek tekintendők, alperes mulasztást követett volna el azáltal, hogy a felperes által lefoglalt kereseti áruknak tulajdoni igényper utján a birói zár alól való feloldását nem kérte s ennek folytán eljárása olyan elbírálás alá esnék, mintha az áruk eladásába beleegyezett s azok felett rendelkezett volna, ez pedig az áruk vételáráért való felelősséget megállapítja,