Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

56 meghatározások nélkül, t. i. anélkül, hogy a sorsjegyek akár a nyerőszámok felsorolása utján, akár más módon, pl. az elhelyezésükre szolgáló, s kivülök más hasonfaju sorsjegyet nem tartalmazó zárt tartály körülírásával meghatároztassanak, s ekkép a zálogtárgy, mint ilyen, meghatároztassék, megjelöltessék. Különben azt, hogy az értékpapír- és sorsjegyügylettel foglalkozó (felperes) czég — melynél az egyedi meghatározás nélkül letett sorsjegyek felcserélésének esélye fokozottabban fenforgott — a zálogszerződésre irányuló tárgyalásokban maga is ezekből a szabályokból indult ki, kétségtelenné teszi az 5. és 6. a. csatolt levelek tartalma, melyekben felperes kijelentette, hogy alperesnek, — ha a zálogszerződésre hajlandó — a zálogban tartandó sorsjegyek számának jegyzékét nyomban meg fogja küldeni. Ezeket a szabályokat, valamint azt a tényállást tekintve, hogy az állítólagos zálogtárgyaknak az alperes rovására való eladása, illetőleg ezeknek a tőzsdei ára, felperes részéről való megtartása 1906. június 21-én történt, s hogy felperes a zálogbaadásra való hajlandóságát 1906. május 10-én kijelentő alperest arról, hogy részére mily számokkal ellátott sorsjegyeket vesz és tart zálogban, nem értesítette, az alperes tehát azt, hogy egyedileg mily sorsjegyeket adott zálogba, nem is tudhatta s felperes a vonatkozó sorszámjegyzéket csak 1906. június 21-nél később, sőt a kérdéses sorsjegyekre vonatkozólag megtartott húzások után közölte, nyilvánvaló, hogy felek között a zálogul szolgálandó sorsjegyek egyedi körülírása, vagyis a zálogtárgy megjelölése iránt megállapodás nem történt s ennek hiányában zálogszerződés nem is létesült. Ezek szerint a zálogszerződésre alapított kereseti követelés jogtalan, a neheztelt ítéletnek alperest a kereset értelmében marasztaló része jogszabályba ütközik. (1907. D. 817. Tábla: 1908. G. 39.) 118. Egyezség = kétoldalú szerződés. Felek a kereset beadása után (közömbös, hogy mikor) olyan egyezségre léptek, hogy alperes az áru megtartása mellett felperesnek a még hátralékos vételárat, három részletben megfizeti s addig a lejáratoknak megfelelő három váltót ad, s a váltó-