Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)
(9 hogy a felperes az árut visszaküldi, utólag nem állott jogában alperesnek ettől a megállapodástól eltérni és bérmentes visszaküldést és adó alóli felmentést kívánni, — és felperes nem tartozott az árut franco visszaküldeni, hanem eleget tett a megállapodásnak azzal is, hogy az árut alperes rendelkezésére tartja. Kétségtelen ugyanis, hogy az ügyletnek olyatén módon történt kölcsönös megszüntetése esetén, hogy az eladó az árut minden külön kikötés nélkül visszaveszi, az áru visszavételével, de annak a vevő rendelkezése alá bocsátásával felmerült kiadás is az eladót terheli, kivéve, ha valamely kiadás felmerültére a vevő adott okot. Ebből folyólag jogos a felperes keresete abban a részeiben is, amelyekben a kifizetett vételáron kivül az áru elküldésével és kiváltásával felmerült kiadások és költségek megtérítését is követeli az alperestől. (1906. D. 98.) 104. Váltóbirtokos kötelessége a váltót fizetés után visszaadni. Felperes az alperesnél levő váltójának értékét alperesnek postán megküldte, alperes a pénzt kellő időben megkapta s kifogás nélkül át is vette, de a váltót ennek daczára felperesnek vissza nem küldte, felhozván, hogy a váltó Budapesten lévén fizetendő, a váltó értékének postán történt beküldése folytán nem volt köteles a váltót felperesnek visszaküldeni, hanem felperesnek lett volna kötelessége a váltóért küldeni. A törvényszék a váltóforgalom és a kereskedelmi üzleti összeköttetés biztonságának alapkövetelményéül és a hitelező kötelességéül tekinti azt a minimális üzleti előzékenységet, hogy amikor az adós lejárt váltóját posta utján kifizeti, a hitelező a kifizetett váltót adósának megküldje és igy a hitelező nem helyezkedhetik arra a merev álláspontra, hogy a váltót csak a fizetés helyéül kijelölt üzleti telepén köteles visszaadni, hanem legfeljebb azon költségének megtérítését igényelheti, amely a váltó visszaküldésével felmerült. (1908. E. 117.) 105. Váltóadás elmulasztása. A vevő a rendes kereskedő gondosságából kifolyólag nem hagyhatta az eladót hosszabb ideig kétségben az irányban, hogy 60 nap alatt készpénzben vagy váltóval kiván-e teljesíteni (a váltó 6 hónapi lejáratú lett volna); az a ténye tehát, hogy a
