Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

39 pontját hatályon kivül helyezte. Ámde felperesnek ezt az álláspontját a kir. törvényszék nem fogadhatta el, mert igaz ugyan, hogy a felek külön megállapodás nélkül is pusztán a gyakorlati tényekkel hatályon kivül helyezhetnek vagy megváltoztathatnak valamely szerződést, de csak annyiban és oly mérvben, amennyiben ezek a gyakorlati tények az eredeti megállapodástól eltérnek. A felperes legnagyobb késedelme a korábbi szállításoknál 17 nap volt. Figyelemmel már most arra, hogy alperes nem volt köteles a fizetési határidő kitolásába beleegyezni s amennyiben mégis beleegyezett az által, hogy azt elfogadta, ez a kitolás csak oly mérvben válhatott reá nézve kötelezővé a későbbi késedelmek tekintetében is, amennyiben a határidő meghosszabbítást egy vagy több ízben már elfogadta ; a fizetési határidő meghosszabbítása tehát eme gyakorlat folytán legfeljebb az említett 17 napra tekinthető csak jogosnak ; miután pedig felperes a legutolsó szállítmány vételárát csak 20 nap múlva fizette meg, a maga részéről is szerződésszegést követett el s itt nem vehető figyelembe, hogy a 17 és 20 napi késedelem között csekély különbség van, mert a gyakorlat által megállapított határidőt ép oly kevéssé van jogosítva az adós akárcsak egy nappal is meghosszabbítani, mint nem teheti ezt a szerződéssel kikötött fizetési határidővel sem a másik fél beleegyezése nélkül. Ezek szerint tehát a június 20-án teljesített fizetéssel felperes oly késedelembe esett, amely nem csak az írásbeli szerződéssel, de az üzleti gyakorlattal megállapított fizetési határidővel szemben is fenforog s így kétségkívül megillette alperest a szerződésben meghatározott ama jog, hogy a további áruszolgáltatást megszüntesse. Tábla: felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, mert „igaz ugyan, hogy a K. T. 354. §-a nem ír elő záros határidőt, melyben a késedelmes fél a másik fél által értesítendő, de a kereskedelmi forgalomban az ügyletek lebonyolításánál a felektől elvárható magatartás megköveteli, hogy indokolatlanul ily hosszú ideig (t. i. május 30-tól a kereset beadása napjáig, július 2-ig) egyik fél sem hagyja bizonytalanságban a másikat az iránt, hogy kiván-e és milyen igényt kiván ellenében érvényesíteni. Hasonlóan alaptalan felperesnek az a felülvizsgálati panasza, melylyel azt panaszolja, hogy a törvényszék jogszabálysértéssel mondta ki őt a fizetéssel késedelmesnek.