Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

31 helyt adott. (Részletes indokolás nincs, mert a törvényszék az Ítéletet, „az elsőbiróság ítéletében felhozott és helyeseknek talált indokoknál fogva" hagyta helyben.) (1904. D. 290.) 61. Elállás a vevőnek időközben megrendült hitelképessége miatt. A vevőt egy előző vételügyletből származó tartozása körül, a fizetés tekintetében mulasztások terhelték; ehhez járult az is, hogy a vevő ellen egy esedékessé vált lakbér iránt a keresettel egyidejűleg biztosítási végrehajtás is vezettetett. Ezek a körülmények a kereskedelmi hitelügyleteknél megkívánt kölcsönös bizalomnak ily módon történt megsértése következtében az eladó méltán tarthatott attól, hogy a vevő a most szóban forgó, szintén hitelre kötött vételügyletnél a vétel és fizetés iránt elvállalt kötelezettségének pontosan eleget tenni nem fog. Jogosan állott el az ügylettől tehát az eladó akkor, mikor a vevő hitelképtelenségéről tudomást nyervén, ügyvédje utján azonnal közölte a vevővel, hogy a megrendelt áruknak hitelben való szállítását, hitelviszonyaiban beállott változás folytán megtagadja és teljesítését készpénz fizetés vagy kezes állításától teszi függővé és a vevő az eladónak ezt az ajánlatát nem fogadta el, hanem az eredeti vételi szerződés feltételeihez ragaszkodott s teljesítést kívánt. (1904. D. 368. Tábla: 1905. II. G. 1.) 62. Áru visszahozása az átvétel megtagadása folytán nem elállás az ügylettől. Ha az eladó az árut — melynek átvételét a vevő jogtalanul tagadta meg — visszaviteti, ezzel az ügylettől elállottnak még nem tekinthető, hanem csak olyannak, mint a ki a rendes kereskedő gondosságával járt el, épen ezért az áru vételárán kivül jogosan igényelheti az áru visszaszállításával felmerült költségének a megtérítését is. (1904. D. 16.) 63. Rendelkezésre bocsátott áru visszatartása még nem megtartás. Felperes az alperes által minőségi hiány miatt rendelkezésére bocsátott áru szakértői megszemlélése után tartott tárgyaláson kétségbe vonta, hogy a szakértői szemle alá bocsátott áru azonos volna az általa alperes részére szállított áruval; később