Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az oltalomból kizárt osztrák védjegyek. 721 Magyar paraszt képe az árú magyar származására utal. 1890: 858. Kereskedelemügyi Minister: A reichenbergi 5128. sz. védjegytől az oltalmat Magyarország területére nézve az ' " 8* Ausztriával kötött szerződés XVII. czikkének 5. pontja értelmében megtagadom. A védjegy ugyanis egy magyar parasztot tüntet fel tipikus magyar nemzeti parasztviseletben, s összbenyomása szerint a szemlélőben azt a hitet keltvén, hogy az árú, melyen alkalmaztatni kívántatik, magyar származású, a vevőközönség megtévesztésére alkalmas. (1908 deczember 28. 919/908.) Betyár képe és a „betyár" szó az árú magyar eredetére utal. 859. Kereskedelemügyi Minister: A wieni 38594. sz. alatt belajstromozott védjegytől az oltalmat Magyarország területére az 1908. évi XII. t.-cz. XVII. czikkének 5. pontja második és ötödik bekezdése alapján megtagadom. A kérdéses védjegy egy szegényesen öltözött és kezében botot szorongató magyar embert ábrázoló ábrából és a »betyár« szóból áll. Az ábrán látható férfi tipikus arczkifejezése, nagy bajusza, pörge kalapja, széles, bő gatyája, ingujja, dolmánya (lajbija) már ^lső pillanatra is elárulják a magyar embert, azt a magyar embert, kit rajzokban, leírásokban stb. mint specziális magyar tipust szoktak bemutatni. Megerősíti csak e hitet, hogy a védjegy ábrája alatt a »betyár« szó áll. Most már semmi kétség nem lehet aziránt, hogy védjegy a magyar népélet e még csak nem régen letűnt sajátos alakját akarja feltüntetni. Sajátos alakja volt a betyár a magyar népéletnek egyrészt, mert sehol másutt hasonlóval nem találkozunk, másrészt, mert az országnak csak bizonyos részein volt található A nagy magyar Alföld az ő végtelen rónáival, füzeseivel, a Dunántúl az ő áthatolhatatlan renBETYAR geteg erdeivel volt az igazi hazája. Alakjához Dr. Szász János : Védjegyjogi Döntvénytár. 4(>