Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

700 Nemzetközi szerződések. — Ausztria. 1890 : fennállásának ideje alatt a két állam kölcsönös forgalmában a szai. t.-cz. badalmi bejelentések elsőbbségének érvényesítésére nézve meg3"' szabott határidő kiszámítása tekintetében, vagy a most idézett szerződés XVI. czikkének 3-ik pontjában foglalt rendelkezések, vagy a Parisban 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi Unió-szerződés 4-ik czikkének az 1900. évi deczember hó 14-iki bruxellesi pótegyezmény szövegezésében megállapított rendelkezése nyer alkalmazást a szerint, a mint e határidő számításának egyik vagy másik módja kedvezőbb a bejelentőre nézve. Az elsőbbségi igényt azonban — különbeni elvesztésének terhe mellett — mindenesetre már a találmány bejelentésénél igénybe kell venni. II. Czikk. Mindaddig, míg úgy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a két állam kölcsönös forgalmában a Budapesten 1907. évi október hó 8-án a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában kötött szerződés XVI. czikkének 4-ik pontja nem nyer alkalmazást. Ennélfogva szabadalmak, a melyek az egyik államban, a jelen megegyezés hatályba lépte előtt mindkét államban érvényben állott határozmányok alapján, az ugyanazon találmány részére a másik államban biztosított szabadalmi oltalom tartamára korlátozva engedélyeztettek és a melyek azon a napon még fennállanak, a midőn a két államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása joghatályossá válik, tartamuknak ezen korlátozásától mentesülnek, és ezen szabadalmak tartamuk tekintetében egyedül azon állam törvényei szerint lesznek elbírálandók, a hol engedélyeztettek. III. Czikk. A fent hivatkozott szerződés XVII-ik czikkéhez, mint 9-ik pont, a következő pótlás csatoltatik : 9. Mindaddig, míg a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-ikén kötött megállapodás mindkét államra nézve fennáll, azok a védjegyek, a melyek az egyik állam területén a hazai lajstromozás czéljából eszközölt letétellel egyidejűleg egyszersmind az említett megállapodásnak megfelelő nemzetközi lajstromozás czéljából tétetnek le, a másik állam illetékes ministeréhez, avagy az esetleg a jövőben ennek helyébe lépő központi hatósághoz nem lesznek közvetlenül átküldendők. Ennek következtében az az egy évi határidő, a mely