Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

698 Xerozetközi szerződések. — Ausztria. 1890: A 3. pont 1. bekezdéséhez megállapíttatik, hogy hazai árú­l.t.-cz. jegyek alatt e pont értelmében a magyar vagy az osztrák állampolgá­32, §" rok által konzuli bíráskodás alatt álló területeken folytatott válla­latok árú jegyei is értetnek.1) A 3. pont 3. bekezdése értelmében a másik állam központi hatóságához küldendő mustrapéldány a letételre nézve megállapí­tott forma tekintetében nem fog más szabályok alá esni, mint a melyek saját államában alkalmaztatnak. A 3. pont 5. bekezdésében b) alatt említett s valamely árú jegy­nek korábbi használat alapján kért törlésére irányuló kereset alatt az 1895 : XLI. törvényczikk 4. §-ában (az 1895. július hó 30-án kelt osztrák védj egy tör vény novella R. G. Bl. 108. sz.) körülirt előfelté­telekhez kötött kereset értendő. Az 5. ponthoz. A magyar szent korona országai czímerének és a császári sasnak a cs. és kir. udvari szállítók részéről való hasz­nálata tekintetében egyetértés áll fenn az iránt, hogy e jelvények egyidejű használata, ha az a paritásnak megfelel, nem szolgáltat­hat alapot sem valamely árújegy lajstromozásának megtagadására, sem valamely árú kiállításának, vagy valamely üzleti hirdetmény­nek a forgalomban való kifogásolására. Árúk és üzleti hirdetmények, a melyeknek kiállítása nem felel meg az említett jelvények pari­tásos alkalmazására irányuló követelménynek, még a jelen szerző­dés hatályba lépése után két éven belül forgalomba hozhatók.2) A fenti határozmányok nem érintik a magyar szent korona országai czímerének magyar állampolgársággal bíró cs. és kir. udvari szállítók, vagy magyar állampolgársággal bíró egyéb erre jogosult vállalkozók által egymagában való használatát, valamint a császári sasnak osztrák állampolgársággal bíró cs. és kir. udvari szállítók, vagy osztrák állampolgársággal bíró egyéb erre jogosult vállalkozók által egymagában való használatát. Az ezen czikk 6. pontjának 2. és 3. bekezdésében említett jog­orvoslatok, egyéb kellékeik érintetlenül hagyása mellett, akkor is kellő időben előterjesztetteknek tekintetnek, ha a jogorvoslat be­nyújtására megállapított határidőn belül a kézbesítést közvetítő hatóságnál nyújtattak be. Ez a hatóság köteles az illető beadványt, beérkezésétől számított nyolcz napon belül, a másik állam illetékes hatóságának átküldeni. A két fél közt fennálló 1887. évi szerzői jogi egyezmény, a mely a két fél megegyező felfogása szerint a fényképészeti művek szer­zőire és ezek jogutódaira is — a kiadókat szintén ideértve — ki­terjed, a jelen szerződés tartama alatt csak akkor mondható fel, 1) V. ö. 6483/1908. sz. K. M. R. 1. p. 1. 705. old. 2) V. ö. 8071/1908. sz. K. M. R. 1. 261. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom