Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

34 A megkülönböztető erő fogalma. E határozat ellen a kereskedelmi és iparkamara előterjesztéssel " elt és előadta, hogy a törölni rendelt védjegy nem új lajstromozás, hanem megújítás, továbbá, hogy a védelem nem a fölszerelésre vonatkozik, hanem csak az egyes védjegyrészekre, s az oltalmi körön kívül eső motívumok, nevezetesen a palaczk alakja, az egyes czímkék elrendezési módja és a felszerelés csak mint fölösleges és az oltalom keretét meghaladó részek jöhetnek számba, a mi azonban a czímkék oltalomképességét le nem rontja. A kereskedelemügyi minister e felterjesztés folytán arra való tekintettel, hogy az ábrán az egyes czímkék tisztán kivehetők és tartalmukat tekintve a védjegyoltalomra alkalmasak, a törlési határozat egyidejű hatályonkívül helyezése mellett a védjegy lajstromozását elrendelte. (1910 deczember 23. 1325/1910.) 32. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 11860. sz. védjegy kifogás alá esik, mert a védjegy kizárólag egy tejesüveget ábrázol, a mely ábra azt a körülményt tekintve,, hogy a védjegy tej megjelölésére szolgál, az árúknak egymástóli megkülönböztetésére alkalmas jelvénynek (1890 : II. t.-cz. 1. §.) azért nem minősíthető, mert az üveg szokásos alakja mellett semmiféle jellegzetes alkatrészeket nem tüntet fel. A védjegynek törvényes oltalom alá helyezését csak abban az esetben rendelhetném el, ha a védjegytulajdonos az ábrán valamely alkalmas szöveget,, pl. czégnevét és telephelyét feltüntetné, úgy azonban, hogy az a szöveg tisztán kivehető és olvasható legyen. Megjegyzem, hogy az ábrán valamely szövegnek a nyoma ugyan most is látható, ezek a jelek azonban az ábrát védjegyképessé nem teszik mert elolvashatatlanok és ezért védjegyügyi szempontból jelentőséggel nem bírnak. (1907 február 5. 611/1905.) Az árú alakjának, csomagolásának, vagy kiállításának védelme, nem a védjegy-, hanem a mintaoltalom tárgya. 33. Kereskedelemügyi Minister: Felterjesztésére értesítem a kamarát, hogy álláspontja helyes, mert a védjegytörvényeink értelmében az oltalom az árúk kiállítására és csomagolására ki nem terjed. A mennyiben a védjegytulajdonos a csomagolás vagy az árú alakját, kiállítását óhajtaná védelem alá helyezni, azt, ha az csakugyan mintát képez, mintaoltalom útján teheti. (1911 január 3. 1359/1910.) 34. Kereskedelemügyi Minister: A soproni 270. számú védjegy jelen alakjában be nem lajstromozható, mert az nem