Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szóvédjegy és ábrás védjegy hasonlósága. 527 I BU0AI,K£SERUVIZ jj 1CAZC BUOAPESIFM ': |KONYÁD/ jí BittersaizauéHe _ j •: IN BUDAPÚT * V {elmer Andrásné az üzletet ezen jellegző elnevezés mellett folytatta tovább és folytatja ma is. Megállapított tény továbbá, hogy a Saxlehner András által forgalomba hozott keserűvíz »Hunyadi János«, illetve »Hunyadi« elnevezése a belföldön már 1863-ban és a külföldön kevéssel később általánosan ismeretes volt. Az a tevékenység, melyet Saxlehner András az általa forgalomba hozott keserüviztermények »Hunyadi János«, illetve »Hunyadi« individualizáló és megkülön- [^^sa^pg^^jfflBjgHjjasg^i böztető elnevezésének megismertetésére a bel- és külföldön egyaránt kifejtett, mint az hasonló körülmények között a tapasztalat tanúsága szerint rendszerint történik, magának az üzletnek is ezen megnevezéssel való megjelölését vonta maga után, illetve azt eredményezte, hogy maga az üzlet is ezen megnevezés alatt vált ismeretessé. Bebizonyított tény harmadszor, hogy Saxlehner András volt az első, ki budai forrásaiból nyert keserüvizterményei megjelölésére a »Hunyadi János«, illetve »Hunyadi« elnevezést alkalmazta, viszont köztudomású, hogy a budai forrásokból származó keserüviztermények már előbb is a kereskedelem tárgyát képezték, mint Saxlehner András üzletét megkezdette. A budapesti kereskedelmi és iparkamaránál vezetett védjegylajstromból és az ezen kamara által kiállított hivatalos bizonyítványból végül kitűnik, hogy Saxlehner András volt az első, ki Magyarországban keserű vizre védjegyet jegyeztetett be, mely védjegynek jellegző alkatrészeit a »Hunyadi János« szavak és a hármas mezőre való beosztás, valamint az arczkép alkalmazása képezte. A »Saxlehner András« czég 30 évet meghaladó — a bel- és külföldi kereskedelemre egyaránt kiterjedő — tevékenységét szakadatlanul a »Hunyadi János« név alkalmazásával folytatván, ezen név üzletének megjelölésévé vált. (1890. évi II. t.-cz. 10. §.) Valamely név annál szorosabban függ össze az üzlettel, minél 1890: II. t.-cz. 21.§.e; és 1895 : XLI. t.-cz. 3. §.