Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

28 A megkülönböztető erő fogalma. 1890 : ll.t.-cz. 1- §• Az árií díszítésére és nem megkülönböztetésére szolgáló ábra védjegy nem lehet. Játékkártyák hátlapjai. 2i. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 15332. sz. védjegy lajstromozásra alkalmasnak nem találtatott, s ezért attól az oltalom megta­gadtatik. A védjegytörvény 1. §-a értelmében ugyanis a véd­jegy a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruk­nak más hasonló készítmények­től és áruktól való megkülön­böztetésére szolgál. A törvény szelleméből folyik ekként, hog}^ a védjegyként használt meg­jelölésnek megkülönböztető, individualizáló képességgel kell bírnia. Minél inkább bír meg­különböztető képességgel va­lamely megjelölés, annál jobb védjegyet szolgáltat, minél ke­vésbbé, annál rosszabb, sőt bi­zonyos határon túl már nem is alkalmas arra, hogy védjegyül szolgáljon. A kérdéses és védjegyként bejelentett megjelölés egy a játékkártyák hátlapjára alkal­mazott rajzból áll. Ily hátlap­rajzok azonban tudvalevőleg a legkülönfélébb mintákban általánosan szokásosak, de czéljuk nem az árú megkülönböztetése, hanem annak díszítése. A forgalomban is kivétel nélkül mintáknak tekintik az ily rajzokat és nem úgy, hogy azok az árúnak valamely vállalatból való származását jelölnék. S helyesen, mert az ilyen rajzok bonyolódott voltuknál fogva nem is alkalmasak megkülönböztetésül szolgálni, mert ha a fogyasztó több ily rajzot néz meg egymásután, valóságos káosz lesz előtte a sok rajz, s nem fogja tudni megkülönböztetni egyiket a másiktól. Azon körülmény pedig, hogy folyamodó, mint játékkártyakereskedő, esetleg képes különbséget tenni a sok rajz között, döntő nem lehet, mert irányadó egyedül az, hogy mit tekint a forgalom megkülönböztetésre alkalmas megjelölésnek és mi alkalmas a forgalom igényeinek megfelelőleg megkülönböztetni. (649/908.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom