Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

24 A kereskedelmi forgalomra szánt készítmények és árúk fogalma. 16. Kereskedelemügyi Minister: Értesítem a kamarát, hogy azon álláspontja, hogy hirdetési mintákra mint védjegyekre a védjegytörvény 1. §-a értelmében nem lehet kizárólagos használati jogot szerezni, törvényszerű, mert a védjegy a forgalomra szánt készítményeknek vagy áruknak egymástól megkülönböztetésére szolgálnak, ugyanezen törvény 11. §-a értelmében csak azok csomagolásain, tartályain, borítékain s eféléken alkalmazható. De még az esetben is, ha a folyamodó a szóban levő ábrázolatokat pl. borítékokon feltüntetve kivánná osztálysorsjegyeinek megjelölésére használni, sem lehetne ezek ilyképeni használatára védjegytörvény értelmében védjegyjogot szerezni, mert a 419/903. sz. rendelkezéssel l) kimondatott, hogy az osztály sors jegyek nem tekinthetők a védjegytörvény értelmében vett árúknak. (1904 november 24. 916/704. sz.) 17. Kereskedelemügyi Minister: Az aradi 94. sz védjegynél a jegyzet rovatból ezen jelzésnek : »hirdetéseken, leveleken, árú jegyzékeken és egyéb nyomtatványokon mint czímke nyer alkalmazást«, továbbá a 110. sz. védjegynél ugyancsak a jegyzetrovatból ezen megjelölésnek: »térképek, göngyölet, levélpapír, boríték, levelezőlap« törlését rendelem el, mert a védjegy magának az árúnak megkülönböztetésére szolgál és ebből a természetéből következik, hogy mint árú jegy nem részesíthető védelemben levélpapírokra, borítékokra stb. (1909 október 14. 1178/909. sz.) Megkülönböztető erővel nem biró ábra védjegy nem lehet. 18. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 10917. sz. alatt lajstromozott védjegyet bemutatott alakjában nem helyezhettem törvényes oltalom alá, mert ezen védjegy kizárólag oly adatokból áll, melyek úgy egymagukban, mint együttesen az individualizáló képességet nélkülözik. A szóban forgó védjegy ugyanis pecsétszerű köralakban, melynek közepén az országos czímer van feltüntetve, csupán a »Szivattyúgyár Budapest « kitételt tünteti fel, mint oly adatot, mely hivatva volna a védjegytulajdonosnak ezen védjegyhez bejelentett szivattyú, tüzifecskendő s egyéb árúit, más termelőnek hasonló árúitól megkülönböztethetővé tenni, a mennyiben sem a védjegy köralakja 1) 1. 18. old. (4)