Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

390 A védjegylajstromozás alakiságai. 1890: 609. Kereskedelemügyi Minister: Utasítom a '^••"•kamarát, hogy a budapesti 9193. sz. védjegy árú jegyzékéből a »stb.« l*m kitételt mint törvénybe ütközőt törölje. (1905 május 17. 349/1905.) Védjegyjogi hatálylyal nem bíró árúmegjelölés. 610. Kereskedelemügyi Minister: A zágrábi 86, és 87. sz. védjegyeknél a kimutatás 5. rovatában feltüntetett ama szövegezés, hogy a szóbanforgó védjegyek olyan palaczkokon és poharakon lesznek alkalmazva, melyek »horvát-szerb történeti és irodalmi vonatkozású képeket ábrázolnak«, védjegyügyi szempontból joghatálylyal nem bir, s ezért törlendő. (1902 április 2. 190/1902.) A védjegy szövege és az ahhoz bejelentett árúk közötti ellentmondás.1) 611. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 11902. sz. ábrás védjegy az azon feltüntetett szövegnél fogva : »Ural kékítő Wasch-Blau« és »csakis valódi és Uralkék ruhatisztításra « csupán kékítőnek megvédésére szolgálhat, de törvényszerűen nem jelölhet meg a tulajdonos ezen védjegyével czipőfénymázt, bőrkenőcsöt, tisztítópasztát és czipőkrémet. melyeket szintén oltalom alá helyezni kíván, mert az utóbb felsorolt árúkhoz való vonatkozásban az »Ural kékítő« felirat, mint egészen más rendeltetésű árúnak a neve. a valóságnak meg nem felelő s a vevőközönség megtévesztésére alkalmas adatot képez, az ily védjegynek lajstromozását azonban az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 4. pontja tiltja. Nem tételezhető ugyan fel, hogy a védjegytulajdonos a már említett árúkat ezen szöveggel ellátott védjegyével hozza forgalomba, hanem mindenesetre az egyes árúk természetének megfelelő más-más szöveggel, de ebben az esetben is figyelemmel az 1890. évi II. t.-cz. 1. és 2. §-ára, mely szerint a védjegy a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak más hasonló készítményektől és árúktól való megkülönböztetésére szolgálván. — csak azon határozottan megkülönböztetett alakban részesül oltalomban, a melyben lajstromozva lesz — védjegytulajdonos azon veszélynek teszi ki magát, hogy esetleg harmadik személyek által ily eltérő szöveggel ellátott és a védjegytulajdonos részére be nem lajstromozott védjegyek forgalombahozatala ellen nem fog kellőleg védekezhetni. A védjegytulajdonos tehát ezek alapján felhívandó, miszerint vagy a kifogásolt árúkat töröltesse, vagy pedig védjegyét oly véd1) V. ö. K. M. 318/1910. a vászon szó csak lenárúk megjelölésére használható 1. 250. old. K. M. 195/1911. »pamutvászon« 1. 250. old. K. M. 600/1904. ós 582/1902.1. 252. sk. old., továbbá K. M. 936/1902. és 758/1902. 1. 308. sk old.