Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

248 Idegen czégek, nevek stb. használata. 1890: és hogy ezen már előbb forgalomba jövő árúkat az illető forgalmi I. t.-cz. kör Dankovszky-féle gyártmánynak tartja. Ezek szerint kétség­ig §• telén, hogy a védjegytulajdonos által állított szabadon használható­ság esete nem forog fenn, ennélfogva ezen szó feltüntetése oly adat­nak tekintendő, a mely valótlansága által az árú eredete és összetétele tekintetében a forgalmi körök megtévesztésére alkalmas. Minthogy pedig a védjegy ezek szerint az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 4. pontja alapján nem lett volna belajstromozható, annak törlését a 21. §. d) pontja alapján elrendelni kellett. (1910 május 2. 495/1910.) 488. Kereskedelemügyi Minister: A szegedi 45. és 47. sz. védjegyeket oltalomban nem részesíthetem. A kamara előterjesztéséből ugyanis kitűnik, hogy a szóban forgó védjegyeken látható »Dr. Lehmann«, illetve »Dr. Spitzer<< nevek költöttek, minélfogva ezek a védjegyek a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére alkalmas adato­kat tartalmaznak s így az 1890. évi II. t.-cz. 3. §-a 4. pontjába ütköz­nek. (1898 augusztus 5. 47109/1898. sz.) Társulatok és egyesületek neveinek védjegyeken való feltüntetése. 489. Kereskedelemügyi Minister: Felhívom a kamarát, értesítse a panaszost, hogy a budapesti 18547. sz. véd­jegyet fölülvizsgálván, azt az oltalomból kizárhatónak nem találtam. E védjegy a »Hurrijet« szóból áll, e szó pedig, a mint azt a pana­szos maga is előadja beadványában, »szabadság«-ot jelent. E szó pedig egy általánosan alkalmazott fogalommegjelölés, melyet bárki jogosan használhat. A Hurrijet szónak védjegyként való használa­tát csak akkor lehetne megtagadni, ha az nem ily általánosan hasz­nált, az illető társulat czéljával specziális vonatkozásban nem lévő fogalom, hanem oly megjelölés lenne, melyet ő alkotott, melyet előtte még nem használtak, és mely az ő különleges czéljaival, törekvései­vel olyannyira egybeforrva jelentkezett mindenki előtt, hogy annak a megjelölésnek az egyesülettől vagy társulattól való különválasz­tott használata is az illető egyesületre való utalásánál fogva meg­tévesztő lehet.1) Szabadság szónál ez kizártnak tekintendő és ezért a panasz elvetésével a védjegyet további hatályában fenn kellett tartani. (1910' április 23. 384/910.) 490. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 17854. sz. védjegyet egyelőre függőben tartottam. Miután ezen véd­1) E védjegy azon az alapon támadtatott meg panaszszal, hogy a >>Hurri­jet« szó a »Serajevoi Hurrijet Izlám Munkás- és Iparos-Egyesület« nevének jellegzetes része és ezen egyesület arra használati engedélyt nem adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom