Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

240 Az árú származására vonatkozó valótlan adatok. 1890: iparhatóságok tisztában legyenek azzal, hogy az 1884. évi XVII. L t.-cz. t.-cz. 58. §-a ellenére hamis jelzőkkel, jelvényekkel, adatokkal ellátott ^" §' czégek, nyomtatványok, büntetésen kivül, mert épen az ily czégek. 1' nyomtatványok, hirdetmények, árúk szolgálnak a kihágás elkövetésére, még el is kobozhatók, sőt el is kobzandók és pedig annál inkább, mert a nélkül a tisztességtelen verseny szóbanlevő módja ellen a védekezés alig vezethet sikerre. Felhivom a II. fokú iparhatóságot, hogy e rendeletemet az alája tartozó összes I. fokú iparhatóságokkal közölje, az összes iparhatóságoktól pedig elvárom, hogy tekintettel az e rendeletem kibocsátásának alapjául szolgáló fontos közgazdasági érdekekre, igyekezni fognak a közönséget és a tisztességtelen versenyek e módjától fenyegetett ipart és kereskedelmet saját hatáskörükben megvédeni. (1906 november 2.) 479. 1347011897. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet : az összes magyarországi másodfokú iparhatóságokhoz. Tudomásomra jutott, hogy a külföldi gyárosok és kereskedők az árúikon alkalmazott czímkéken a magyar czímert használják és ugyancsak ily czímkéken a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket használnak és az ilyképen kiállított árúkat belföldi (magyar) kereskedők közvetítésével Magyarországon forgalomba hozzák. Minthogy az utóbbi időben különösen a külföldi textilgyárosok tudomásom szerint a jelzett módon felszerelt árúkkal az országot tömegesen elárasztják, szükségesnek találom a czímet tájékoztatni, milyen törvényes alapon állapítható meg a szóbanforgó czikkeket elárusító belföldi kereskedők felelőssége, nevezetesen mily módon lennének ezek arra szoríthatók, hogy az ily árúk forgalomba hozatalától tartózkodjanak. Az 1883. évi XVIII. t.-cz. értelmében a magyar korona országainak egyesített vagy az ország külön czímerének használata engedélyhez lévén kötve és a czímereknek engedély nélküli használata kihágást képezvén, azon belföldi kereskedő, a ki ilyen czímkével ellátott külföldi árúkat forgalomba hoz vagy árul, ha cselekmény-e nem is volt rosszhiszemű, az idézett törvény 9. §-a alapján büntethető s ugyanezen szakasz harmadik bekezdésében foglaltak alapján, a magyar czímert feltüntető czímkék eltávolít andók és megsemmisítendők. Azon belföldi kereskedő és iparos, a ki ily külföldi árúkat árul vagy hoz forgalomba, amelyek oly czímkékkel vannak ellátva, melyek a valóságnak meg nem felelő felírásokat, jelzéseket, szóval hamis adatokat tartalmaznak, ezen cselekménye által az 1884. évi XVII. t.-cz. 58. §-ába ütköző kihágást követ el s ugyanezen törvény 157. §-ának d) pontja alapján 20 forinttól 200 forintig terjedő pénz-