Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

230 Az árú származására vonatkozó valótlan adatok. 4. p. 1890: és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas adatot tartalmaz és V^ a ^en* em^tett törvényszakasz értelmében a kizárólagos hasz­nálati jog megszerzésére nem alkalmas. Meg kell jegyeznem, hogy oly árúmegjelölések, melyek az egymáshoz hasonló árúknak egymástóli megkülönböztetésére nem alkalmasak, vagy a melyek már a közforgalomban az árú megjelö­léseként tekintetnek, árúmegjelölésül bárki által használhatók, mert ily megjelölé­sekkel a vevőközön­ség meg nem téveszt­hető ; a »pilseni« szó azonban mint árú­jelző, sör megjelölé­sére más, mint pilseni termelő által a fent előadott okból nem használható. (1901 július 16. 456/1901.) „Magyar Giess­hübli." 455. Kereske­delemügyi Mi­ni s t e r : Az olta­lomból kizárt am a bu­dapesti 3461. sz. véd­jegyet, mert ezen a »Magyar Giesshübli« elnevezés olvasható s így a valóságnak meg nem felelő adatot tar­talmaz, minélfogva az 1890. évi II. t.-cz. 3. §-ának 4. pontjába ütközik. (1896 június 14. 30958/1896.) Idegen eredetre valló motívumok és felírások. 456. K e r e s k e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom