Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szabadjelzések. 209 A »Valvoline« szót magas gyúponttal bíró hengerkenőolajok 1890: megjelölésére 1873. évben az amerikai Egyesült-Államokban Wilbur Dixon Ellis newyorki lakos kreálta és ezt a szót az M. Leonarddal 3" §• közösen bírt olajvállalat részére ott be is lajstromoztatta. A »Valvoline« ' kenőolajat ez az amerikai vállalat 1873. és 1884. évek közötti időszak­ban az osztrák-magyar monarchia területére is szállította a nélkül, hogy a »Valvoline« védjegy a monarchia területén belajstromoztatott volna. A »Valvoline« elnevezésű kenőolaj ez idő alatt az illető forgalmi körökben oly elterjedtté vált, hogy az általános vámtarifa árújegy­zékének már az 1882. évi kiadásában is a »Valvoline« szó előfordul, meg­jelölésére a henger kenőolajok oly válfajának, a mely ásványolajból készül, rendesen zöldes szinű és vaj szerű állományú. A Leonard és Ellis czég »Valvoline« védjegyét Magyarországon először 1884-ben lajstromoztatta és 1894. évben annak lejárata után 20 nappal azt meghosszabbította, mig 1904. évben az többé meg nem hosszabbíttatott. A »Valvoline« védjegy tehát 1894. évben néhány napig védelem alatt nem állt. A Valvoline Oil Company edgewateri, newjerseyi és newyorki czég 1902. évi október 28-án a »Valvoline« szót a maga részére a buda­pesti kereskedelmi és iparkamaránál lajstromoztatta. így tehát 1902. .és 1904. évek közötti két évi időtartamban két »Valvoline« védjegy állt fön egymás mellett, az egyik Leonard és Ellis czég részére, a másik a Valvoline Oil Company részére, mely utóbbi még ma is érvényben fennáll. A Valvoline Oil Company eleinte azt állította, hogy ő a Leonard és Ellis czégnek jogutódja, de miután ezt a per folyamán okmányilag igazolni nem tudta, utóbb maga is kérte, hogy ezen állításának figye­lembe vétele nélkül bíráltassék el az ügy. Felperesek kérik a Valvo­line Oil Company részére 1902-ben lajstromozott védjegynek a tör­lését, mert azt lajstromozni egyáltalán 1902. évben már nem lett volna szabad, miután az egyrészt a Valve és Oleine szóból lévén össze­téve, az olaj minőségét és rendeltetését jelzi, de másrészt a Valvoline védjegy már több mint 20 évvel az 1902. évi belajstromozás előtt szabad jelzéssé vált. Minőség- és rendeltetés jelzőnek tartják felpere­sek a Valvoline szót, mert a hengerolaj használatánál figyelembe jövő forgalmi körök ismerik a Valve és az Ölein szó jelentőségét. A Valve szó szelepet jelent, az Ölein szóval kapcsolatban tehát oly henger­olajra enged következtetést, a mely olajjal a hengert a szelepen át kenik, mint a hogy ez a robbanó motorok hengereinél szokásos. Hogy pedig a Valvoline szó szabad jelzéssé vált már az 1880-as évek elején, ezt felperesek szerint minden kétséget kizáróan az általános vám­tarifához tartozó, annak kiegészítő részét képező 1882. évi árújegyzék igazolja, mert ebbe a jegyzékbe csakis az árúnak általánosan szokásos, már közismert jelzése vétetik fel, abból szó véd jegy gyei védett külön Dr. Szász János: Vé.Ijegyjogi Döntvénytár. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom