Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

196 Szabadjelzések. Érdemben a következőket adja elő : Az Exhibition szó vala• mennyi európai államban lajstromozva van, s ezt a czég a becsatolt árjegyzéken látható alakban használja, s a panaszlott beszélőgépeit és hanglemezeit a közönség is ezen néven ismeri és keresi. Előadja, hogy az Exhibition szónak értelme nemcsak a kiállítás, hanem a szótárak tanúsága szerint 1. előmutatás, 2. felmutatás. 3. előadás, 4. berendezés, 5. ösztöndíj, azonkívül a psychopathia sexualist tárgyazó művekben mint egy kóros jelenség megnevezése szerepel. Ily sokféle értelem mellett tehát az Exhibition szót nem lehet a kiállítás szóval azonosítani, annál kevésbbé, mert a védjegy nem magyar nyelvű. Ha a védjegytulajdonos azt akarná e szóval jelezni, hogy az árú kiállításon vett részt, kiirta volna azt is, hogy hol és milyen díjat nyert, ezt azonban nem teszi, s a vevő sem tulajdonítja a megjelölésnek ezt az értelmét, hanem egyedül a fonetikai jelenséget vési emlékezetébe. Arra nézve, hogy az Exhibition szó szabadjegy, előadja, hogy erről csak akkor lehet szó, ha e megjelölést bizonyos árúkra általánosan használták volna. Ilyen használatot azonban nem lehet kimutatni. Arra nézve, hogy az Exhibition megtévesztő volna, ismét arra hivatkozik, hogy ez a szó a kiállítás szóval nem azonosítható. Előadja végül, hogy panaszos utánozta a panaszlott Exhibition szóvédjegyét, s a panaszt csak azért adta be, hogy a bitorlási eljárás felfüggesztését elérje, és hogy a büntetés elől menekülhessen. A határozat meghozatalánál következők voltak irányadók : A panaszlottnak azon fejtegetései, a melyek szerint az Exhibition szó a kiállítás szóval nem azonosítható, csak részben állanak meg, mert e tekintetben nem a védjegytulajdonosnak a nézete, hanem a közfelfogás az irányadó, ez pedig az Exhibition szót a kiállítás szó egyenértékeséül használja, angol plakátokon és hirdetéseken a kiállítás Exhibition szóval jelöltetik meg. A védjegyet tehát úgy kell tekinteni, mintha a kiállítás szóból állana. Ezek után az döntendő el, hogy az Exhibition szó lefoglalásával nem vonatik-e el a forgalomtól egy oly megjelölés, mely bizonyos körülmények között a szakkörökben nélkülözhetetlenül szükséges, vagyis hogy e szóvédjegy fentartása a kereskedőket nem gátolja-e meg abban, hogy kiállított, kiállításra szánt, vagy ezen szóból készített árúikon ezt a körülményt feltüntethessék. A kiállított, vagy kiállításra szánt iparczikkek rendszerint a legjobb minőségű anyagból és a leggondosabb kivitelben készülnek, s természetesen értékük is magasabb az átlagos minőségű árúk értékénél. Hogy tehát a kereskedő erre a körülményre a közönség figyelmét felhívhassa és az értéktöbbletet, vagy az ár magasságát