Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú minőségét jelző szavak. 125 szerint kertet jelent. Tágabb értelemben a kert összes termeivényei 1895: értetnek alatta. XLI. így tehát a »Giardinetto« szó a kis kert, vagy kertecske fogai- t,"CZmának felel meg. Utóbbi szó azonban a mindennapi életben a gyü- ^' mölcs elnevezéséül is használtatik. Mivel pedig előrelátható, hogy a forgalmi körök a »Giardinetto« alkalmazásában a mindennapi élet nyelvében meghonosodott, s a gyümölcs fogalmától eltérő jelentőséget tulajdonítani nem fognak, mert a védjegyben foglalt »Garamvölgyi gyümölcskivonat« szavak egyenesen megerősítik a vevőt abban, hogy a védjegytulajdonos a »Giardinetto« szóval valamely gyümölcsökből készült szeszes italt kiván jelezni, ennélfogva a »Giardinetto« szó sem vehető a novella 1. §-a értelmében lajstromképes alkatrésznek, hanem csak oly adatnak, mely az árú tartalmának, illetve minőségének a meghatározására irányul. így pedig a »Giardinetto Garam völgyi gyümölcs- és gy ógyfűki vonat« szóvédjegynek a novella 1. §-ába ütköző minőségjelzői volta beigazolva van. (1902 október 1. 707/1902.) „Gold" borra és cognacra minőségjelző. 226. Kereskedelemügyi Minister: A 2391. számú nemzetközi védjegytől az oltalom az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a alapján megtagadtatik. A védjegy kizárólag a Gold szóból áll, a mely a bejelentett bor- és cognacárúk minőségét jelzi. A védjegytulajdonos arra hivatkozik, hogy a Gold szóból álló védjegy bor- és cognacárúkra általában, s nem egy különös minőségű vagy különös fajú bornak, illetve e bor színének megjelölésére tétetett le, tehát az árú minőségét nem jelenti. Ez a fölfogás azonban nem indokolja a védjegy belajstromozását, mert ha valónak fogadtatik is el a védjegytulajdonos azon előadása, hogy a Gold elnevezés alatt különféle minőségű borokat hoz forgalomba, tehát nem csupán a jobb minőségű borokat jelöli meg ezen elnevezéssel, hanem a rosszabb minőségűeket is, tehát a Gold szót nem a minőség megjelölésére és a különféle fajok elkülönítésére kívánja alkalmazni, ez a körülmény a védjegyjog szempontjából nem vehető tekintetbe, mert abban a kérdésben, hogy valamely szó milyen értelemmel bír, nem a védjegytulajdonos, hanem a fogyasztóközönség fölfogása az irányadó. Minthogy pedig a fogyasztó közönségnek a legtöbb esetben nincs is alkalma arra, hogy ilyen elvontabb gondolkozási proczesszus útján a Gold szónak a védjegytulajdonos által magyarázott értelmét deriválja, s minthogy a bornak Gold, arany jelzése úgy a borkereskedelemnek, mint a közszólásmódnak bevett és széltében használatos kifejezése, mely az »aranysárga«, »aranytiszta«, »olyan, mint az arany« és ehhez hasonló közkeletű szólásmódok gyakori használatában is kifejezést nyer, objektív vizsgálat után fönn kellett tartani azt a véleményt,