Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

106 Az árú előállítási helyét jelző szavak. 1895: párisi Unió 6. czikke értelmében föltétlenül be kell lajstromozni XL'- minden egyes unióbeli államban, mert minden egyes unióbeli védj""' jegygyel szemben a belföldi törvényhozás anyagi jogrendelkezései érvényesíthetők, ha ezek nem a védjegy külső alakjára vonatkoznak és mert a jelen esetben nem a védjegynek a külső alakja, hanem ennek jelentménye, vagyis belső tartalma a kifogás tárgya, a mely kifogás a bel- és külföldi védjegyekkel szemben egyaránt érvényesíthető. (1911 márczius 28. 118/1911.) „Tokió." Valamely szó származási jelző volta, a készítő neve és a gyártási hely feltüntetése által paralizálható. 171. Kereskedelemügyi Minister: Nem találtam az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a, illetve az 1890. évi II. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja értelmében lajstromozhat ónak a bpesti 17785. számú »Tokio« szóvédjegyet, mert ez a szó egyrészt közismert helységnév és mint ilyen, Czegléden készült iparczikkel kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő adatot foglal magában. (1909. évi május hó 3-án. 756/908.) Kereskedelemügyi Minister: A védjegytulajdonos által előterjesztett kérelem folytán a budapesti 17785. sz. védjegy lajstromképességét újból vizsgálat alá vévén, annak a 756/1909. sz. határozattal kimondott törlését továbbra is fenntartom, mert a »Tokio« szó egymagában feltüntetve az árún, a vevőközönségben azt a hitet ébresztheti, hogy az illető árú tokiói gyártmány, tehát ennek lajstromozása az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 4. pontja alapján meg nem engedhető. Azonban a nevezett védjegy tulajdonosa által becsatolt új czímke lajstromzása ellen ezen érvek nem fognak fennforogni, mert ezen a »Tokio« szón kivül a készítő neve és a gyártási hely fel lévén tüntetve, a közönségnek az árú származási helye tekintetében való megtévesztése ezzel ellensúlyozva, illetőleg paralizálva van. Felhívom a kamarát, hogy ezen határozatomat a védjegy tulajdonosával azzal a megjegyzéssel közölje, hogy amennyiben a hozzám benyújtott czímke lajstromozására súlyt helyez, úgy ezt a kamaránál védjegyként jelentse be. (1909. évi október 15. 1138/909.) „Újvidék." 172. Kereskedelemügyi Minister: A szegedi 226. sz. védjegyet az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a alapján törölni rendelem, mert a szóban forgó védjegy egyedüli jellegzetes része az »Ujvidék« szó, erre a szóra pedig, mivel ez az árúnak származását jelzi, nem lehet kizárólagos használati jogot engedélyezni. A bemutatott czímke egyebekben az egyes szappandaraboknak alakját ábrázolván, nem bír individualizáló képességgel és ez okból védjegyül nem szolgálhat. (1907 január 25. 1295/1906.)