Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 85 eredetét, minőségét és rendeltetését jelzi, vagy pedig ezek tekinte- 1895: tében megtévesztő. Panaszlott ezzel szemben megállapítani kéri ^Ll. adott nyilatkozatában, hogy védjegye sem az 1895. évi XLI. t.-cz. *""c*' 1. §-ába, sem pedig az 1890. évi II. t.-cz. 3. §-ának 4. pontjába bele nem ütközik. A panaszos által felhozott, a hivatalból észlelendő törlési okok tekintetében a következők állapíthatók meg : A »Fayence« szó kettős jelentménynyel bír. Jelenti egy francziaországi város nevét és jelent égetett agyagból készült iparczikkeket. Ez utóbbiak Fayence várostól nyerték elnevezésüket. Megállapítható, hogy a közforgalomban (a fogyasztó' és forgalmi körökben), a melynek felfogása védj egy jogilag irányadó, »fayence« név alatt az égetett agyagipari termékek egy bizonyos faját értik, de a helynévi vonatkozás nélkül. A védjegynovellának az árú származási helyére vonatkozó tiltó rendelkezése ezek szerint a jelen esetben nem alkalmazható, mert az e tekintetben irányadó forgalmi körök, miként az a budapesti kereskedelmi és iparkamara által meghallgatott szakértők véleményéből is megállapítható, a »Fayence« szót nem helynévi jelentőségében használják. A joggyakorlat által elfogadott és következetesen alkalmazott elv alapján a kettős jelentményű szavak közforgalmi jelentményük szerint lévén elbírálandók, a »fayence« szót is úgy kell tekinteni, mint az égetett agyagipari termékek egy bizonyos fajának elnevezését. A tekintetben, hogy ez a szó nem jelzi-e az árú minőségét, döntő fontosságú azon kérdés eldöntése, hogy a fayence-anyag valamilyen alakban a szóbanforgó árúk készítésére, nevezetesen pouderek,, krémek és szappanok előállítására felhasználható-e. Ugyanis valamely szó által kifejezett anyag csak akkor bírhat minőségmeghatározó hatással, ha a vele megjelölt árúk előállításánál alkatrész gyanánt felhasználható. A felhasználhatóság fogalma természetesen nem értendő sem az abszolút kémiai, sem az abszolút fizikai lehetőség értelmében, hanem a kereskedelmi körök szakszerű felfogása szerint. A meghallgatott szakértők nyilatkozata szerint a fayence-tárgyak a megvédendő árúk előállításánál minőségük eltérő volta folytán fel nem használhatók, minélfogva megállapítható, hogy a »Fayence« szó a megnevezett árúk minőségére utaló jelzésnek nem tekinthető. Alaptalannak találom a panaszt a tekintetben is, hogy az árúk rendeltetésére utaló jelző a »Fayence« szó, mert közvetlen rendeltetést nem fejez ki, azaz nem jelenti azt, hogy a megvédendő ipartermékek a fayence-tárgyak előállításánál való felhasználásra vannak rendelve ; közvetett úton, átvitt értelemben vett vonatkozásában is csak legfeljebb azt a hiedelmet kelti fel, hogy a szóbanforgó pipereczikkek a bőrnek oly jellegzetes külsőt adnak, a minő a fayence-tárgyaknak van. Az ilyen közvetett, képletes minőség-