A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

I A biztosító törvényi és jogügyleti engedménye. 82. A törvényességi óvás elbírálása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondotta ki : Az 1875 : XXXVII. tv. 483. §-a értelmében a biztosító ha a kárt a szerződés értelmében megtérítette, az általa fizetett kártérítési összeg erejéig és az általa elvállalt kockázat arányában már a törvény erejénél fogva mindazon jogokba lép, melyek a biztosítottat a kár tekintetében egy harmadik ellen illetik. A törvényi engedmény alapján tehát a biztosító a kár tekintetében felelős harmadik ellen csak akkor léphet fel, ha a kárt a szerződés értelmében térítette meg. A harmadik személy a biztosító által ellene indított perben alappal vitathatja ezért, hogy a biztosító nem a szerződés értelmében fizetett a biztosítottnak és így a törvényi' engedmény alapján fellépni nem jogosult. A tényállás szerint a felperest a biztosítási szerződés csak az alkal­mazottak részéről lopás és sikkasztás által okozott kár megtérítésére köte­lezte. A szerződés kötése idejében más alkalmazotti cselekményből szár­mazó kár tekintetében nem is kötött a földművesszövetkezetekkel bizto­sítási szerződést. Csak később vezette be az alkalmazotti hűtlen kezelésből származó károk biztosítását. Az alperes által elkövetett hanyag kezelésből származó kárt tehát a felperes a szerződés értelmében a biztosítottnak nem volt köteles megtéríteni. Ilyen kötelezettség a szerződés kiterjesztő értelmezése alapján sem terhelte a felperest. A felperesnek azonban azért sem állott fenn a biztosítási szerződés alapján a fizetési kötelezettsége, mert a biztosítottat ért kár még a szerződés megkötése előtti időben állt elő. Helytálló volt tehát a perben eljárt bíróságoknak az az ítéleti dön­tése, hogy a felperesnek a törvényi engedmény alapján támasztott keresete az alperessel szemben nem alapos. A biztosítási szerződés 7. pontja szerint kárfizetés esetén a munka­adót az alkalmazottal, vagy harmadik személyekkel szemben megillető, jogok a biztosítóra szállanak át és a biztosított köteles ily esetekben a szükséges engedményokiratot és a visszkereseti igény érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat a biztosító rendelkezésére bocsátani. A perben eljárt bíróságok azonban nem vizsgálták, hogy a jogügyleti engedmény esete fennforog-e. Ha ilyen engedményezés történt, úgy a" felperes keresetének lehet alapja. (1958. I. 24. — P. törv. 22.757/1957.) Az Állami Biztosítót megillető törvényi engedmény folytán történt átszállás figyelembe vétele. 83. A traktorvezető alperes munkáltatója által üzemben tartott traktor az egyik gazda udvaráról az utcára kiérve a felperes 8 éves fiát halálra gázolta. A felperes elhalt fia mint iskolai tanuló, baleset ellen biz­92

Next

/
Oldalképek
Tartalom