A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Jogvesztés kikötése. 74. A kisparaszt felperes a hagymatermelő szakcsoport tagja. A szakcsoport a tagjai nevében kishaszonbérleti szerződést kötött az alperessel hagyma termelésére. A szerződés szerint a lekötött területen köztes növények termelése nem engedhető meg és az október l-ig be nem takarított növényféleségek termésére a szerződésben szereplő szakcsoport tagjai igényt nem tarthatnak. A haszonbérleti szerződés alapján kapott földterületre azután a szakcsoport tagjai egyénileg megkötötték a MEZOKER vállalattal a termelési szerződést. A felperes a neki jutott egy kat. holdon a vöröshagymán kívül köztes növényként kukoricát és cukorrépát is termelt. 100 q répája termett. Ebből 65 q-t az esős időjárás miatt a földről betakarítani nem tudta, az kupacokba rakva november végéig ottmaradt. Alperesi gazdaság ekkor szántatni akart, a földön kinnlévő répát behordatta és besilózta. A felperes a cukorrépa elhordása és felhasználása miatt kártérítési pert indított az alperes ellen. Az alperes azzal védekezett, hogy a felperesnek egyrészt a szerződés szerint nem volt jogában köztes növényt termelni, másrészt október 1. után a földeken még kinnlévő terményt jogosan vette birtokába és használta fel. Az elsőfokú bíróság részben helytadó ítéletének megállapítása szerint lényegében nem is volt kifogása az alperesnek a köztes termelés ellen, másrészt a felperes a köztudomású, esős őszi idők miatt hibáján kívül nem tudta idejében elszállítani répatermését. Ezért a felmerült kár fele-fele arányban való megosztását látta indokoltnak. A másodfokú bíróság a felperest keresetével teljesen elutasította. Indokolása szerint a felperes a szerződés két kikötését is megszegte és ezért a be nem takarított terméshez való jogát a vonatkozó szerződéses rendelkezés folytán elvesztette. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a szerződésben foglalt kikötések érvényesek, mert azok sem jogszabályba, sem a szocialista együttélés követelményeibe nem ütköznek. Érvényes annak a jogvesztésnek a kikötése is, hogy az október l-ig be nem takarított terményre az igényét a felperes elveszti. E jogvesztés kikötésével kívánta biztosítani az alperes a szerződés teljesítését, amihez mezőgazdasági szempontból fokozott érdeke fűződött. Az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése ugyanis fontos körülmény a terméshozam emelése szempontjából. Az alperes részére a terv- és szerződési fegyelem betartása érdekében a jogvesztés kikötése indokolt szerződés-biztosítéknak mutatkozott. Az eset összes körülményeinek mérlegelése mellett a Legfelsőbb Bíróság ezt a jogvesztést nem tekinti olyannak, amely a felperest túlságosan sújtaná s ezért nem mérsékelte az őt ért joghátrányt. A felperes a köztes termeléssel a föld termő erejét jobban kihasználta, aminek következtében annak pótlása az alperesre külön terhet rótt. Egyébként is a szerződési 85