A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Az eljárt bíróság sem helyszíni szemlét nem tartott, sem helyszínrajzot nem szerzett be, sőt még a peres feleket sem hallgatta meg tüzetesen, s a Pp. 3. § (1) bekezdésének rendelkezése ellenére nem gondoskodott arról, hogy a felek jogaikat a perben helyesen gyakorolják. A meglehetősen hiányos és ellentmondásokat is tartalmazó tanúvallomások ebben a perben nem nyújtanak biztos alapot annak megállapítására, hogy a peres felek milyen módon állapodtak meg a közös tulajdonukban álló ingatlan használatára, hogy a teleknek melyik része került egyik vagy másik peres fél birtokába, hogy a kerítés létesítése mikor, milyen okból (hatósági rendelkezés) és milyen módon történt, hogy a felperesek tiltakoztak-e a kerítés létesítése ellen, hogy a kerítés mennyiben fosztja meg vagy zavarja őket ingatlanuknak a birtoklásában és hogy a kerítés lebontása nélkül milyen módon lehetne biztosítani a további birtoklásuk zavartalanságát. (1957. VII. 25. - P. törv. 20.886/1957.) 64. A végrehajtó bizottság kiutalta a felpereseknek az alperes egy lakásos kertes családi házában üresen volt szoba-konyhás lakást. Az udvaron a főépülettől mintegy 10 méter távolságban volt egy 8 méter hosszú, kőből és vályogból épült, részben bedeszkázott, cseréppel fedett épület, amely baromfi és sertésól céljára szolgált. A felperesek ezt az épületet beköltözésük óta használták baromfi és sertésól, valamint fáskamra céljára. Az alperes ezt az épületet a felperesek tiltakozása ellenére S lebontotta és a bontásból kikerült anyagot elszállíttatta. A felperesek arra kérték kötelezni az alperest, hogy a lebontott épületet állítsa helyre, illetőleg tűrje, hogy annak helyreállításáról a költségek megtérítése ellenében ők gondoskodjanak. •* A keresetet e részben elutasító ítélet ellen beadott törvényességi óvás alapján hozott határozat megállapítja a következőket : Kas családi ház bérleténél a sertésól olyan szoros tartozéka a bérleménynek, mint a kút és a konyhakert. A bérleti jogvisz"ony az ilyen építményre külön kiutalás nélkül is kiterjed. A sertésólat a felperesek a bérlet kezdetétől éveken át zavartalanul használták is. Ezt az állapotot az alperes jogosulatlanul szüntette meg akkor, amikor a sertésólat a felperesek tiltakozása ellenére lebontotta. Annak a szükséges keretben leendő visszaállítását a felperesek jogszerűen követelik. (1958. II. 1. — P. törv. 23.229/1956.) 65. A felperes birtokháborítás megszüntetése iránti keresetében előadta, hogy a házával szomszédos telken — a mesgyétől 2,2 méter távolságra — az alperes 1945-ben egy 15 méter hosszú és 4 méter széles kovácsműhelyt épített, ő viszont 1947 év őszén a saját telkére épített egy szobakonyhás lakást. Az alperes nem szerelt a kovácsműhely tetejére vízlevezető csatornát, ezért a műhely tetejéről a víz a felperes házának aljára folyik. Emiatt a felperes házának a műhely felé eső része állandóan nyirkos, szobája 73