A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

nélkül. A fa körülkerítésével és befedésével felpereseket az udvar használatában aligha korlátozhatta. A lakás bérletével általában együtt jár a szokásos méretet meg nem haladó kert és udvar használata is. Több bérlő esetén az udvar és kert használatát közöttük meg kell osztani. Ha a bérlői jogok megilletik alperest, akkor nem zárható el teljesen az udvar használatától sem. Minthogy 'az óvással megtámadott ítéletekben megállapított tényállás a fentiek szerint a döntéshez még szükséges tények tekintetében hiányos, s ezek a tények az iratok alapján sem állapíthatók meg, az ítélet megalapozatlan. (1957. X. 10. — P. törv. 21.799/1957.) Birtokháborítás megszűntetése. 62. A felperes tulajdonát képezi a 163 •-öl területű beltelki ingatlan, amelyen egy emeletes ház és több kisebb melléképület van. Ezzel közvetlenül szomszédos az alperesek 108 D-öl területű beltelki ingatlana, amelyen viszont egy földszintes lakóház és ugyancsak több kis melléképület van. A felperes kereseti tényállítása szerint a szomszédos telkek határán párhuzamosan fekvő melléképületek között az alperesek szabálytalanul egy lefolyót létesítettek, amely lehetetlenné teszi a felperes kamrájának világítását és rontja annak levegőjét. Ezért kérte az alpereseket a lefolyó eltávolítására kötelezni. Az alperesek azzal védekeztek, hogy a két épület között eredetileg is volt egy betonlefolyó, amelyet 1955 nyarán bontottak le. Minthogy ennek következtében a víz az alperes nyári konyhájának falára csurgott s ez szükségessé tette, hogy elkészítsék azt az új lefolyót, amelynek eltávolítását most a felperes követ eh. E perben hozott törvényességi határozat indokolásából : A per adataiból — különösen pedig a szakértő véleményéből — kétségtelenül megállapítható, hogy az alperesek, illetőleg jogelődeik szabálytalan építkezése idézte elő azt a helyzetet, amely jelenleg fennáll és amely mindkét fél tulajdonát képező épületekben károsodást idéz elő. Ebből viszont az következik, hogy azok a költségek, amelyek ennek az állapotnak megszüntetésével járnak, nem terhelhetik a felperest. Azokat a költségeket tehát, amelyeket jogelődeik szabálytalan építkezése tett szükségessé, az alpereseknek kell viselniük, a felperest a költségekből csak akkor terhelheti valami, ha megállapítást nyer, hogy a tulajdonát képező épület felépítése sem szabályszerű és hogy az is hozzájárult a szóban levő kár bekövetkezéséhez. Helytálló a bíróságnak az a megállapítása, hogy az ésszerűség és a méltányosság követelményeivel állana ellentétben, ha egy évtizedekkel ezelőtt felépített ingatlan lebontását most pusztán azért rendelné el, mert 71