A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

hassa a maga ellenkövetelését. — Ezt a két per egyesítésével lehetett volna elérni. (1956. VII. 12. — P. törv. 21.607/1956.) Birtok. Birtokvédelem Közös tulajdonban álló ingatlan használati módjának megállapítása. 36. A közös tulajdonban álló ingatlan használati módjának megállapítására irányuló perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Az általános polgári jog szabályai szerint olyankor, amikor a részesek a közös tárgy kezelésének módját sem közös megegyezéssel, sem többségi határozattal nem állapították meg, bármelyik részes a bíróságtól kérheti a kezelés módjának valamennyi részes méltányos érdekeivel megegyező megállapítását. Ha a tulajdonostársak egy része a közös használat megosztásának módjára nézve pert indít, a bíróság a használat módjának meghatározásánál a felek kérelméhez kötve nincsen, a használatot a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a méltányosság és a célszerűség szempontjai szerint rendezi. A felek a tulajdonjogi aránynak megfelelően egyenlő mértékben jogosultak. Elvileg a tulajdoni arányukkal egyezően jogosultak a használatra is, mert az egyenlő tulajdoni arány a méltányosság és a célszerűség határain belül egyenlő megosztást kíván. A kereseti kérelemnek és ellenkérelemnek megfelelően tehát a perben azt kell eldönteni, hogy az eddigi használati megosztás, mint tényleges állapot a tulajdonközösségi arány mellett a felek kölcsönös érdekeinek, a méltányosság és célszerűség követelményeinek megfelel-e, vagy pedig azok határain belül a fennálló ténylegességet valamilyen tekintetben módosítani kell-e. Ennél az előbbiek szerint nem lehet egyedül ügydöntő, hogy a felek "a jogelődeiktől milyen terjedelmű használatot vettek át, sem pedig az, hogy a fennálló használati megosztástól való eltérés szándékát egymásnak korábban kifejezésre juttatták-e. A tulajdoni aránynak meg nem felelő s a méltányosság és célszerűség által nem indokolt használat fenntartásához a felek akkor sem ragaszkodhatnak, ha a jogelődeiktől ilyen terjedelmű használati jogot vettek is át, mert a használati jog terjedelme elsősorban nem ehhez igazodik. A használatnak az előbbiek szerint történő megosztásához a helyszíni szemlére előreláthatóan szükség van s valószínűleg felmerül szakértő meghallgatásának szüksége is. Sor kerülhet egyes kérdésekben az építésügyi hatóság álláspontjának ismeretére is. A használat módjának meghatározásánál az egységesség szempontja komoly súllyal kerül előtérbe ; emellett feltétlenül el kell kerülni, hogy az ítéletben elrendelt változtatásoknak a végrehajtása során a felek között további vita keletkezhessék. Fokozottan súlyt kell tehát helyezni a rendelkezések szabatosságára is. (1957. III. 8. — P. törv. 22.990/1956.) 4 A törvényességi óvások gyakorlata 49