A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

tanak-e. Ilyen bizonytalan adatok mellett pedig az eljárt bíróságok ítéletei megalapozatlanok. Ha e kérdés tisztázása során az derülne ki, hogy a perbeli ingatlanok nem minősülnek mezőgazdasági ingatlanoknak és a község belterületéhez tartoznak, akkor is szükséges a telekfelosztáshoz az 1937 : VI. tv. 5. § (1) bekezdésében, valamint 18. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az építésügyi hatóság (járási tanács építési osztálya) előzetes engedélyének beszerzése (623. sz. polgári kollégiumi állásfoglalás, B. H. 1958. 3. sz.). A tulajdonközösség" megszüntetésénél jelentősége lehet annak is, hogy a felek mióta használják a kérdéses ingatlanokat a jelenlegi megosztás szerint. Ezért ezt a kérdést is tisztázni kell. Avégett pedig, hogy az a peres fél, aki a megosztás eredményeként értékesebb vagy nagyobb telekhez jut, az értékkülönbözetet a másik félnek kiegyenlíteni képes-e, mellőzhetetlen a felek személyes körülményeinek, anyagi helyzetének a felderítése is. Csakis ezeknek a kérdéseknek a megnyugtató tisztázása és a szükséges engedélyek beszerzése után lehet majd állást foglalni atekintetben, hogy a tulajdonközösség milyen módon lenne megszüntethető legcélszerűbben. (1958. V. 30. — P. törv. 21.12511958.) 27. A közös ingatlan elkülönített használatának megállapítása iránt indított s tulajdonközösség megszüntetésére is kiterjedő bírói egyezséggel végződött perben hozott törvényességi határozat megállapítja a következőket : Az egyezség létrejötte idején a felperes keresete még csak a használat megosztására irányult. A felek a per keresetén túlterjeszkedve nemcsak a használatnak, hanem a tulajdonközösség megszüntetésének tárgyában is megállapodtak. Ez a megállapodás — megjelenési formájától függetlenül — a félelmek olyan szerződése, amelynek hatályosságához az államigazgatási hatóság engedélyére van szükség. A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát szabályozó 13.100/1948. Korm. sz. rendelet úgy rendelkezett, hogy a szerződés feltételeit az engedélyezés tárgyában határozó igazgatási hatóság meghatározhatja. Ebből azonban nem következik a szerződéskötésnek a jóváhagyás előtti tilalma, hanem csak az, hogy a felek korábban kötött szerződésének hatályossága attól a felfüggesztő feltételtől függ, hogy az igazgatási hatóság utólag az engedélyt megadja. Az egyezség megkötésekor az egyezségbe foglalt szerződés annyiban ütközött jogszabályba, hogy a felek a közös tulajdonban álló ingatlanok megosztását az engedély megtagadása esetére mint telekkönyvön kívüli tulajdoni állapotot kívánták fenntartani. Minthogy azonban a felek szerződésének érvényessége a 13.100/1948. Korm: sz. rendelet 1. §-a értelmében a maga egészében attól függött, hogy az illetékes igazgatási hatóság 41