A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

A felperes a megállapításra irányuló keresetében azt a jogot állítja nem létezőnek, hogy az alperest vele szemben felülépítményi jog illeti meg, vagy vele szemben költségmegtérítési igényt érvényesíthet a melléképületekre vonatkozóan azon az alapon, hogy ő az ingatlan haszonbérlője és a melléképületek már az ő haszonbérletének az idejében épültek. A megállapítási igényét részint a juttatás tényére, részint arra alapítja, hogy a perbeli melléképületeket nem az alperes, hanem az ingatlan akkori tulajdonosa, a bank építtette. A Pp. 128. §-a értelmében megállapítási keresetnek van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának a hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az 1/1954. (II. 28.) V. K. G. M. sz. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóházépítéshez szükséges házhelyeket az állami tulajdonban levő, be nem épített ingatlanokból kell juttatni. A perbeli esetben az igazgatási hatóság beépített ingatlant juttatott és a juttató határozatból nem tűnik ki világosan, hogy a juttatás a telek mellett az azon levő felülépítményekre is kiterjedt-e. A felperes megállapítási keresetének az elbírálása a juttatás tartalmának a pontos megjelölésével szorosan összefügg. A juttatás tartalmának a pontos meghatározása a juttató igazgatási hatóság feladata. Ez azonban nem akadálya a megállapítási kereset bírósági elbírálásának. A juttatás tartalmának világos meghatározása ugyanis a megállapítási igénynek csupán előkérdése. Ez az előkérdés az igénnyel fellépésnek a Pp. 123. §-ában előírt feltételeit és az igény érdemét érinti, amely mellett azonban maga az igény bírói hatáskörbe tartozik. A fellebbezési bíróság a Pp. 249. §-ának (2) bekezdése értelmében az igazgatási hatóságot megkereshette volna a juttatásra vonatkozó adatok közlése végett, és tájékoztatást kérhetett volna tartalmának a világos meghatározása felől is. Ezek beszerzése után az előkérdést tisztázhatta volna és érdemben dönthetett volna a negatív megállapítási kereset felől. (1957. V. 23. — P. törv. 20.512/1957.) Ingatlanra vonatkozó tplajdoni igény érvényesítése szóbeli niegállapodás alapján. 14. A felperes elsősorban ingatlan tulajdona iránt perelt. A bíróság a keresetet jogerősen elutasította. * A Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsának a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján hozott határozata megállapítja a következőket : 30