A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

és máshonnan sem. keresete, sem jövedelme nincs, megélhetését a szülei úgy biztosítják, hogy a létfenntartásához szükséges dolgokkal ellátják. A szülők ezzel a magatartásukkal lehetetlenné teszik, hogy a hitelezők a gyermekük munkabéréből kielégítést szerezhessenek, holott ez lehetséges volna, ha a gyermek máshol lenne alkalmazásban. A szülők tehát legalább olyan összeg erejéig felelősek, amennyi a hasonló munkakörben dolgozók átlagos munkabéréből a Vht . szabályai szerint időszakonként lefoglalható. (1956. III. 29. — P. törv. 20.508/1956.) Megjegyzés: Lásd még a kötelmi jog, kártérítés c. részben 1954. X. 13. — P. törv. 22.046/1954., 1954. XII. 1. — P. törv. 23.581/1954. A bíróság szerződésmódosító jogköre A felperes állami erdőgazdaság fogatgazdasága részére szerződéssel havi 400 Ft bérért bérbevette az alperesek tanyáján levő romos istállót. A felperes azért indított keresetet a bér leszállítása iránt, mert a szerződés megkötésében eljáró alkalmazottainak hozzánemértése következtében az alperesek túlzottan nagy bért kötöttek ki. A bérnek havi 40 Ft-ra való mérséklését kérte. A bíróság abból az okból utasította el a keresetet, hogy ,,nincs olyan jogszabály, melynek alapján istállóra vonatkozó bérmegállapítás a felek közötti megegyezés ellenére is bíróság útján eszközölhető lenne". Irányadó a bérleti szerződés, mely világosan rendelkezik. A legfőbb ügyész óvása alapos. Ez a döntés jogszabályt sért. A bíróság ítélkezési gyakorlata során már számos esetben kimondotta, hogy a szocialista jogszemléletnek megfelelően a szerződéseket aszerint kell elbírálni, vajon a kötelezettség az egyik fél sérelmével nem szolgál-e a másik fél indokolatlan előnyére ; vajon nem ró-e az egyik félre aránytalanul nagy terhet, s a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egymással kellő arányban áll-e. Ennek megfelelően a szerződést módosítani lehet, sőt fel is lehet bontani. A bírói gyakorlatban már kialakult jogelv az, hogyha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között — anélkül, hogy az egyik felet ajándékozási szándék vezetné — feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A bíróság — ha ez a körülményekhez képest indokolt — az aránytalanságot a szolgáltatás megfelelő módosításával megszüntetheti és a szerződést hatályában fenntarthatja. (1955. III. 1. — P. törv. 20.224/1955.) Jóhiszemű, fizetés az eladó házastársának letiltott köztartozására A felperes hálószoba bútorát a nevében eljáró férje részletfizetésre adta el az alperesnek. A két példányban készített megállapodásban eladóként a felperest tüntették fel, az alperesnek átadott példányt a felperes 57