A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Abból az okból tehát, hogy a kocsiút szolgalma a gyalogos közlekedés jogát is magában foglalja, s a kocsiút szolgalma mellett attól független külön gyalogút szolgalmi jogot a felperes és birtokelődei nem szerezhettek, a felperes keresete el nem utasítható. A helyes döntéshez szükséges azonban annak ismerete, hogy a hátsó telek birtokosainak a nagykapun, valamint a kiskapun való közlekedésére vonatkozó kifejezett joga, vagy gyakorlása mikor és hogyan keletkezett, illetőleg kezdődött, miben leli ez a használat a gyökerét, nevezetesen együttjárt-e azzal, hogy a két külön telekre történt összefüggő építkezés vagy az eredetileg egy teleknek kettéosztása folytán ilyen sajátságos helyzet adódott. A most említett vizsgálati körben a helyes tényállás megállapítását és a perbeli vitás ügy eldöntését elősegítheti a helyi viszonyok ismerete, ezért szükséges a helyszínen való tájékozódás a tekintetben, hogy a községben a perbelihez hasonló más ilyen helyzet van-e, és a birtokviszonyoknakilyen alakulása esetén mi az általános gyakorlat a kis- és nagykapú használatát illetően. A kifejtetteken túlmenően a helyes döntés szempontjából jelentősége van annak is, hogy a felperesnek, mint a hátsó telek birtokosának a folyosóján és kiskapun át közlekedésre vonatkozó igényével összefüggésben áll-e az, hogy az alperes, mint az első telek birtokosa viszont jogosult a hátsó telket használni abból a célból, hogy kocsival ott megfordulhasson, mert erre a saját portáján lehetőség nincs. Ilyen jogot az alperes és birtokelődei valóban gyakoroltak-e, e jog keletkezésének mi volt az alapja. Való-e alperesnek a fellebbezési tárgyaláson tett — felperessel nem közölt — az az előadása, hogy ennek a közlekedési módnak a gyakorlatát a felperes kerítés emelésével jogtalanul megakadályozta. Amennyiben a most említett tények megalapozottnak mutatkoznak a Pp. 3. §-a szerint kötelessége a perben eljáró bíróságnak az alperest a szükséges tájékoztatással ellátni és az őt megillető jog érvényesítését illetően a kellő útbaigazítást megadni, s ezzel is elősegíteni azt, hogy az összefüggő használati jogok kölcsönös gyökeres rendezést nyerjenek. (1955. VII. 4. — P. törv. 21.419/1955.) KÖTELMI JOG Általános rész A felek ügyleti, szándékának felderítése A rokoni kapcsolatban álló tulajdonostárs peres felek — a házasingatlanon fennálló tulajdonközösség további fenntartása mellett — megállapodtak abban, hogy a kertre vonatkozó tulajdonközösséget megszüntetik. 47