A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

A peres felek közötti birtokvita alapja egyébként nem is az, hogy az osztatlan telekkönyvi tulajdonnak (hányadnak) és a természetbeni megosztásnak megfelelően a birtokállapot nem helyes, hanem az, hogy a tulajdonostársak közötti természetbeni megosztást követően a peres felek egymás közötti viszonyában történt-e olyan változás, amelynek következtében a felperes az alperesek elkülönített használatában állott részből a perbeli 140 négyszögöl területet birtokban tartani és használni jogosult. A csupán a peres feleket érintő e vita elintézésében pedig a többi tiüajdonostárs érdekelve nincs. Ezért téves az a jogi állásfoglalás, hogy a felek között fennálló birtokvitát (jogkérdést) csak az összes tulajdonostárs perbenállásával lehet eldönteni s ennek folytán jogszabályt sért a vitás kérdés eldöntésének ebből az okból történt mellőzése is. (1954. VIII. 25. — P. törv. 22.449/1954.) Megjegyzés: Hasonló értelmű döntés: 1954. XI. 17. — P. törv. 25.522/1954. Jóhiszeműség kérdése birtokperben A peres felek állami tulajdonban s a Községgazdálkodási Vállalat kezelésében álló házban laknak. A házban összesen nyolc lakásbérlő van. A háznak az udvaránál valamivel nagyobb, 161 négyszögöl területű, külön elkerített, gyümölcsfával és szőlővel beültetett kertje is van, amelyet a felperes haszonbérel és ott nyúltenyésztést folytat. A kertet korábban is — már 6 éven át — a felperes haszonbérelte. A haszonbérlet tartama az 1953 naptári év végéig szólt. A bérbeadó 1953. szeptember 25-én kelt értesítése szerint az alpereseknek megengedte, hogy a háztartásuk részére tervezett hizlalás céljából sertésólat állítsanak fel a felperes által haszonbérelt kertben, de csak 1953. október 15. után. A bérbeadó intézkedése ellen a felperes a megyei tanácshoz fordult panasszal és a megyei tanács kommunális osztálya felhívta bérbeadót, hogy a felperest további intézkedésig háborítatlanul hagyja meg a telken és építkezést ne engedjen. Bár erről az alperesek is értesültek, október 18-án mégis felállították a sertésólat. Emiatt a felperes birtokháborítás megszüntetése (s az ólak eltávolítása) iránt keresetet indított ellenük. A perbíróság — mind a két fokon — mint birtokháborítás megszüntetési ügyet tárgyalta a keresetet és így is döntötte el a pert, holott a jogi helyzet miatt a kert használatához való igény végleges rendezésére volt szükség, a birtokháborítás megszüntetéséről pedig ideiglenes intézkedéssel lehetett volna gondoskodni (Pp. 156. § (3) bekezdés). Az alperesek ugyanis a megyei tanács kommunális osztályának említett nyilatkozata után, a városi és járási tanácshoz fordultak avégből, 42