A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, s a keresetet elutasította, mert a szerződést a megkötésekor hatályban volt 1720/1944. M. E. sz. rendelet l.§-ában foglalt rendelkezésre tekintettel érvénytelennek tekintette. A Legfelsőbb Bíróság elnökének e döntés ellen beadott törvényességi óvása alapos. A felek között a vételi ügylet valóban oly időben jött létre, amikor a jogszabályi rendelkezés (az 1720/1944. M. E. sz. rendelet) folytán mezőés erdőgazdasági ingatlant elidegeníteni nem lehetett. Ezt a tiltó rendelkezést azonban a 7720/1945. M. E. sz. rendelet utóbb hatályon kívül helyezte. A peres felek az átruházás érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezményeket nem kívánták alkalmazni, a szerződést magukra nézve akkor is változatlanul kötelezőnek tekintették, amikor a korlátozó rendelkezések már hatályukat vesztették, s ezt világosan kifejezésre jutatták azzal, hogy az alperes a kifizetett 7000 pengő vételárat továbbra is megtartotta, a felperes pedig a tiltó rendelkezés hatályon kívül helyezését követően is több mint hét éven át, a vételi ügylet alapján, békésen és háborítatlanul birtokolta a megvett ingatlant. A peres felek e tényeiben kifejezésre juttatott akaratmegegyezés a szerződéskötés idejében fennállott, de utóbb megszűnt jogi akadályok ellenére is érvényre emelte a szerződést, s ezért azt a már 10 éve hatályon kívül helyezett kivételes jellegű jogszabály alapján érvénytelennek tekinteni nem lehet, (1955. VI. 30. — P. törv. 21.967/1955.) Mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó szerződési nyilatkozat hatálya az államigazgatási jóváhagyás előtt A fellebbezési bíróság ítélete szerint a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmát szabályozó rendeletek, vagyis a 13.100/1948. (XII. 22.) Korm. sz. rendelet és az ennek végrehajtása, illetőleg kiegészítése tárgyában kiadott egyéb rendeletek értelmében a felek csak az átruházásra vonatkozó előzetes engedély kieszközlése után köthetnek egymással szerződél?; azt megelőzően szerződés kötésének nem lehet helye. Az óvás szerint az így indokolt ítélet sérti a törvényt. Az óvás alapos. Abból, hogy az államigazgatási hatóság a szerződés feltételeit is megállapíthatja, az következik ugyan, hogy a szerződés a hatósági engedély nélkül semmiképpen sem válhat végleges hatályúvá ; ez azonban tiltó szabály hiányában még nem akadálya annak, hogy a felek ehdegenítő nyilatkozata a hatósági engedélyt megelőzze. Ilyen esetben az ügyletkötés nem tilos cselekmény, hanem csak fogyatékos ügyletre vezet. Azt a megkötöttséget azonban még ebben a fogyatékos állapotában is előidézi, hogy mindaddig, amíg a hatósági engedély kérdését függőnek lehet tekinteni, egyik fél sem állhat el minden ok nélkül a maga szerződési nyilatkozatától. 28