Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

84 Segédszemélyzet. 59. §. ha ez által az üzlet érdekei sérelmet nem szenvedtek. (Curia 1894 január 26. 1257/92. sz.) 429. Jogos elbocsáttatása esetében az alkalmazott nem tarthat igényt a nyugdíjazásának esetére történt, de stornírozott biztosítási ügyletből kifolyólag a biztosító társaság által a szolgálatadónak visszafizetett díjösszegekre. Curia: Felperes az imént emiitett 542 frt 05 krból 453 frt 7 kr. és kamatára azért tarthat igényt, mivel az összeg a 81642. sz. a. kiállított annak a biztositási kötvénynek képezi visszaváltási árát, melyet mint szerződő fél az alperes r. társaság kötött nyugdíj kedvezményként a nála könyvelőként szolgálatban álló felperes javára a biztositótársasággal. Maga az a biztositási összeg, mint nyugdijtpótló javadalmazás, azonban rendeltetéséhez képest a valódiságára nézve kétségbe nem vont 7. sz, alattiban foglalt igazgatósági határozat helyes értelme szerint nyilván csak abban az esetben illette volna meg a felperest, esetleg örököseit, ha felperes az alperesnél elfoglalt szolgálatát 55. évéig vagy netán korábban bekövetkező haláláig, esetleg rokkantságáig hűségesen betölti, s azt korábban sem önként el nem hagyja, sem olyan magatartást, mely a szolgálatadó alperest a szolgálati viszony korábbi felbontására feljogosítja, nem tanusit; ámde a per adatai a szolgálatadó irányábani köteles hűségnek minden esetre olyan súlyos megszegését és a szolgálatadó alperes bizalmával való olynemü visszaélést képez, hogy ez a körülmény kétségkívül jogot adott az alperesnek arra, hogy felperest a szolgálatból azonnal eltávolithassa, s tőle mint érdemetlentől a részére az előrebocsátottak értelmében megkötött biztositás által nyújtani kivánt kedvezményt elvonja. — Következéskép alperes a 2500 forintos kötvénynek 453 frt 07 krban liquidált visszaváltási értékét nem tartozik a felperesnek kiszolgáltatni. (1901 november 13. 675/1901. sz.) 430. Az a körülmény, hogy az óvadékot adott alkalmazott nem szolgáltatta át az üzletből történt kilépése alkalmával az üzleti levelezéseket és könyveket, csak oly esetben szolgálhatna alapul az óvadék kiszolgáltatása iránti kereset elutasítására, ha a cautiót visszatartó főnök oly határozott kárt substantiál, a melyet a levelek visszaváltásával szenvedett (Curia 1897 május 19. 876/896. sz.) 431. A szolgálati viszonyból kifolyó fegyelmi hatóság gyakorolhatása nem csak törvényen vagy törvény erejével bíró rendeleten, hanem szerződésen is alapulhat; a fegyelmi hatóság tényleg megtörtént jogos gyakorlásának az a jogszerű hatálya, hogy a rendes bíróság a felperes illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tény valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincs, — hanem egyedül azt a kérdést bírálhatja meg, hogy az elkövetett fegyelmi vétség oly természetü-e, mely a nyugdijszabályok szerint a nyugdíj elvesztését vonja maga után. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1899 november 11. G. 381. sz. a. állandó gyakorlat.