Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetök és kereskedelmi meghatalmazottak. 44. §. 45 az az érvelése, hogy alperes az A) alatti okirattal egyidejűleg kiállitott C) alatti okiratban foglalt kikötésnek eleget nem tevén, az A) alatti okiratban foglalt egyezség reá (felperesre) nézve hatályát vesztette, következésképp alperes a kereseti váltón alapuló egész összeget köteles megfizetni, — birói figyelembe nem vehető, mert az alperes megbizottja, Sch. H., a C) alatti okiratot csak abban az esetben lett volna jogosult kiállitani és az A) alatti okirattal már megkötött egyezséget a C) alatti okirattal csak akkor lett volna jogosult hatályon kivül helyezni, ha alperestől mint megbízottjától erre különös felhatalmazást nyert volna. (1901 november 15. 532/1901. sz.) 232. Az üzletvezető jogköréhez nem tartozik a készfizetői kezesség elvállalása, mert az ilyen egyoldalú kötelezettség elvállalására a főnök részéről különös meghatalmazás szükségeltetik. (Curia 1882 október 11. 500. sz.) 233. A férj mint nejének üzletvezetője, nejének különös meghatalmazása nélkül, őt kötelező kezességi nyilatkozatot nem tehet. (Curia 1899. G. 92. sz.) 234. Az üzletvezető jogköréhez nem tartozik az üzleti követelés részbeni elengedése. ítélőtábla : Felperes üzletvezetője, ki czégvezetési jogosultsággal nem birt, elengedte ugyan alperesnek a felperesnek kereseti követelését részben, minthogy azonban a kereskedelmi meghatalmazott jogköre a keresk. törvény 43. §-ában foglalt jogszabály szerint, kit a főnök czégvezetési jogosultság nélkül az egész üzletre felhatalmaz, csak azokra az ügyletekre terjed ki, melyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak s csak azokra a cselekményekre, a melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, de nem terjed ki a jogköre arra, hogy a főnöke követelését részben vagy egészben elengedhesse. Curia: (1316/1903. Azonos 280/899., 1254/891.) 235. A kereskedelmi meghatalmazott jogköre nem terjed ki tartozások elengedésére. (Curia 1899 november 31. 547/899. sz.) 236. Az üzletvezető a szokásos »Rabatt« engedésére a keresk. törvény 43. §. szerint felhatalmazottnak tekintendő. (Curia 1254/1891.) 237. A pénzintézetnek oly vidéki meghatalmazottja, a ki az adósoktól a váltókat leszámítolás végett átvette, a kölesönöket kiadta, a tett fizetéseket elfogadta s a pénzintézethez juttatta — az átvett fizetéseket az intézet nevében és részére felvenni meghatalmazottnak tekintendő. (Curia 1900 április 25. 104/1900. sz.) 238. Az adásvétellel megbízott közeg a vételár s a fizetési feltételekre vonatkozó megállapodásra is jogosítottnak tekintendő, s e szerint a vevőre az ezen közegek által aláirt vételi jegyben foglalt feltételek kötelezők még