Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 38—40. §. jóhiszemű harmadik személylyel szemben is igazolható ; még ha a bejegyzés évekkel azelőtt történt is. Az eredetileg érvénytelen bejegyzés is érvényes azonban, ha a főnök ahhoz akár csak hallgatagon is hozzájárult, igy ha tudott az érvénytelen bejegyzésről és azt tűrte. De egymagában a kereskedelmi törvény 9. §-a alapján e tudomás nem construálható, mert a 9. §. a bejegyzések által közvetlenül érintettek ellenében nem alkalmazható. (Curia 1887 április 27. 322. sz.) 39. §. A czégvezető jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir. |186. A keresk. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, a mint nem korlátozható a czégvezető' jogköre bizonyos ügyletekre, vagy ha az üzletnek több ága van, egyes ily ágakra, vagy bizonyos időre, ugy ha a főnöknek ugyanazon czég alatt több telepe van, nem korlátozható az az egyes telepekre sem. (Budapesti tábla 1904 június 7. 1316.) 40. §. A czégvezető az aláirásnál köteles a czéghez saját nevét a czégvezetésre vonatkozó toldással csatolni. Együttes czégvezetésnél mindegyik czégvezető köteles az érintett toldással ellátott czégjegyzéshez saját nevét hozzácsatolni. 187. A keresk. törvény 40. §-ának a ezégvezetőre nézve a ezégjegyzés módjára vonatkozólag felállított szabály nem tekinthető kötelező jogszabálynak abban az értelemben, hogy a czégvezető más, mint az előirt formában a czéget nem jegyezhetné, a forma be nem tartása tehát a czégvezető által elvállalt kötelezettséget el nem enyészteti. (Curia 1899 május 16. 408. sz.) 188. Czégvezető nem köteles czégjegyzésnél keresztnevét (melléknevét) használni. (Curia 3107/1884. sz.) 189. Az a körülmény, hogy a többször nevezett czégvezető a czéget, mely csak magyarul volt bejegyezve, a B) alatti okiraton német nyelven jegyezte, döntő befolyással nem bir, mert habár a keresk. törvény az aláirási módot a czégvezető kötelezettségévé teszi, mégis ha a czégvezető ezt a szabályt nem tartja meg, ez a körülmény az általa főnöke nevében vállalt kötelezettség joghatályát annál kevésbbé érintheti, mert ehhez a formasághoz a törvény semmiféle jogkövetkezményt nem köt és mert a czégnek a czégvezető által német nyelven eszközölt jegyzése a magyar szövegnek különben is helyesen megfelelő alakban történt. (Curia 1890 október 9. 425. sz.) 190. Nem bir döntő sulylyal azon körülmény sem, hogy K. D. a táviratot saját nevének aláírása nélkül csakis alperes nevével látta el, mert habár a keresk. törvény 40. §-a szerint a czégvezető köteles az aláirásnál a czéghez saját nevét is a czégvezetésre vonatkozó toldással csatolni ámde ha a czégvezető ezen szabályt nem tartja meg, ezen körülmény az általa főnöke nevében tett megrendelés joghatályát nem érintheti, mivel ezen formasághoz a törvény semmi joghátrányt nem köt. (Curia 1887 február 17. 1007. sz.)