Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi könyvek. 3(>. §. 3J a felperes eme kérelmére az alperes kereskedelmi könyveinek felmutatását nemcsak elrendelte, hanem végzésében egyszersmind figyelmeztette is alperest azokra a következményekre, a melyeket a könyvek fel nem mutatása maga után von. Minthogy azonban az alperes, a ki beismerte, hogy bejegyzett terménykereskedő, eme meghagyás daczára könyveit fel nem mutatta ; azt pedig, hogy könyvei az ő hibáján kivül elvesztek volna, nem is állitotta ; másrészt azzal a kifogással, hogy rendes kereskedői könyveket nem vezet, szemben a keresk. törvény 25. §-ával nem élhet; a keresk. törvény 34. §-a alapján és az elsőbiróság részéről helyesen kiemelt tényállással nemcsak a könyveknek a felperes részéről vitatott tartalma, hanem ennek alapján az is bizonyítottnak tekintendő, hogy a peresített ügyleteket a felperessel az alperes létesítette s illetve a kereseti hátralékos vételárral az alperes a felperesnek tartozik. (1896 június 25. 475/1895. sz.) 158. A könyv tartalmával való bizonyítás csak abban az esetben járhat sikerrel, ha az a könyv, a melybe történt bejegyzés igazolása végett kéretik a könyv felmutatása, minden kétséget kizáró s más könyvtől megkülönböztető módon jelöltetett meg. (Curia 1898 november 11. 630/1898.) 159. Előleges birói szemle utján a kereskedelmi könyvek megvizsgálásának helye nincsen, mert a keresk. törvény 34. §-a értelmében a biróság csakis a per folyamata alatt s ugy rendelheti el, ha azok bizonyos tartalmát az ellenfél állitja. (Budapesti tábla 1891 június 10. 3803. sz. — Azonos : Curia : 993/1896., G. 314/1898., 63/1899. sz.) 160. Kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határidő vétlen elmulasztása miatt igazolásnak helye van. (Budapesti tábla 4143/1882. sz.) 161. A könyvek felmutatása annak bizonyítása végett, hogy a mérleg hamis, nem rendelhető el. Curia: A könyvek felmutatását felperes csak a mérleg hamis voltának bizonyítása czéljából kívánván, a nélkül, hogy a könyvek határozott tartalmát vitatná és ily vitatás mellett valamely határozott öszszegü üzleti nyereség eredményét megjelölné, e nélkül az alperesi könyvek felmutatásának elrendelése teljesen czéltalan lenne, a mennyiben a könyvek felmutatásának megtagadása felperesre semmi eredménynyel nem járna ; a keresk. törvény 34. §-a ugyanis a felmutatás elmulasztásának következményeként csak azt állapítja meg, hogy a könyvek vitatott tartalma a vonakodó fél ellen bizonyítottnak veendő. Felperes pedig a könyveknek bizonyos határozott tartalmát a perben nem vitatván, a könyvek felmutatásának elmulasztása esetében sem lehetne felperes részére nyereményjutalék czimén valamely összeget megállapítani. (1896 július 1. 993/1895. sz.) 162. A felperes keresete alapjául szolgáló az a körülmény, hogy alperesnek vagyoni viszonyai olyan kedvezők, hogy az általa fizetési feltétel gyanánt megállapított számbavehető vagyongyarapodás beállott, nem bizonyítható az alperes könyveinek felmutatásával s szakértők általi meg-