Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

24 Kereskedelmi ezégek.. 24. §. Minthogy alperes beismerte, hogy a kereskedelmi egyéni ozégek jegyzékének XVI. kötet 157. lapján bejegyzett czége (Sz. K.) mellett nyomtatványain, hirdetésein, üzleti czimfelirataiban és a czégjegyzéshez használt bélyegzőjén az »ezelőtt Sz. és K.« toldatot 1898 november 1. óta is használja, alperest az emiitett toldat további használatától a jogában sértett felperes kereseti kérelmének megfelelőleg és a kereskedelmi törvény 24. §-a értelmében a 21. §-ában érintett pénzbirság terhe alatt el kellett tiltani. Curia: indokaiból s azért hagyta helyben a kir. Ítélőtábla Ítéletét, mert az alperes még az esetben is, ha az ezelőtt fennállott társas czég üzletét tulajdonul megszerezte volna s igy ennek jogutódja lenne, a volt társas üzlet czégét az utódlást kifejező toldattal a kereskedelmi törvény 12. §-a értelmében csupán a volt tulajdonos beleegyezésével használhatná stb. (1900 május 2. 282/1900. sz. Azonos 631/898., 271/885., 653/885. sz.) 125. A czégbitorlást a czégnek az alkalmazott által való jogosulatlan használata is megállapítja. Nem tesz különbséget e tekintetben, hogy a >>D. és N.« czéget feltüntető boritéklapokkal ellátott áruminták kiszolgáltatásánál és elküldésénél maga alperes, vagy valamely alkalmazottja járt-e el, továbbá, hogy az ilyen boritéklapokkal ellátott áruminták kiszolgáltatása vagy elküldése, alperes tilalma ellenére, vagy tévedésből történt-e és hogy a boritéklapok nyomatott részének lefelé forditása és a mintákat a boritéklappal egybefoglaló kapocs alkalmazása folytán, a boritéklapok szövegét csak a kapocs felszakítása mellett lehetett-e elolvasni. Mert a midőn alperes alkalmazottja üzleti teendői körében az árumintákat kiszolgáltatta vagy elküldötte, nyilvánvalólag alperes megbízottja gyanánt járt el, az ő tényei tehát magának alperesnek mint megbízónak tényeivel egy tekintet alá esnek s igy alperes nem hivatkozhatik sikerrel arra sem, hogy megbízottja a megbízás teljesítésénél az ő utasításait figyelmen kivül hagyta, továbbá, mert magán a czégbitorlás tényén a netán fenforgó tévedés nem változtat. (Curia 1904 október 14. 1575. sz.) 126. Czégbitorlás nem forog fenn, ha az azonos családi, de különböző keresztnév alatt bejegyzett czégnek árui csak is a családi név alatt hozatnak forgalomba. (Curia 1896 október 7. 1157/895. sz.) 127. A kérdés alatt levő »magyar olajipar r. t.« és az »olajipar r. t-> budapesti flókja« ezégek a maguk egészében egymástól világosan különböznek. Az a körülmény pedig egymagában, hogy ugy a felperesnek, mint alperesnek czégében benfoglaltatik az »olajipar« szó, nem eshetik a czégbitorlás fogalma alá, mert ez a szó az üzleti foglalkozást jelzi; ennek a jelzőnek használata mindenkit, ki az olajipar terén folytatja üzletét, épp ugy megilleti, mint magát felperest és igy alperes czég valódiságára nézve helyesen választott czégének használatától el nem tiltható ; mert erre nézve nem szolgáltathat jogos alapot az a körülmény sem, hogy a rövidített czégü czimmel ellátott egyik-másik levél nem azon czég birtokába jutott, a melyhez az intézve volt. (Curia 1903 január 25. 13. sz.)