Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi czégek. 10 — 11. §. 9 köteles használni, miért is meg nem felelő czégtábla s nyomtatvány használatától pénzbirság terhe alatt eltiltandó. (Budapesti tábla 1900 július 6. 1860. sz.) 41. A kereskedelmi törvény egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a kereskedő, a kinek bár ugyanazon helységben, de különböző helyeken több telepe van, azok megjelölésére különböző czégeket használjon. (Budapesti tábla 1899 ápril 27. 1903. sz.) 42. A czégnek a kereskedelmi törvény 10. §-ában foglalt meghatározása által ki van zárva, hogy a kereskedő vagy keresk. társaság annyi különböző czéget jegyeztessen be, a hány külön üzlettel foglalkozik. (Budapesti tábla 1900 deczember 19. 3569. sz. *) 43. Különböző czégek alatt folytatott üzletek esetében, ha egy a tulajdonos, egy jogalany áll fenn. (Curia 856/892. sz.) 11. §.f Kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, czégül saját polgári nevüket és pedig legalább vezetéknevüket kötelesek használni. Czégükhöz oly toldást nem csatolhatnak, mely társas-viszonyra mutatna. Ellenben szabadságukban áll oly toldásokkal élni. melyek a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak. 44. Megtagadtatott az oly czég bejegyzése, amelyben a férjes nő születési vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűje szerepel csak, mert a férjes nő házasságra lépése folytán a polgári jog szabályai értelmében férje reá szállott nevének megjelölésével szerepelhet, s a születési nevet czégében esetleg csak a személyét közelebbről megjelölő toldatként használhatja, s mert a czégből nem tűnik ki, hogy annak tulajdonosa nő. (Budapesti tábla' 1904 október 11. 27811. sz. Azonos 2780/1904.. 2995/1904., 3912/1904. sz.) 45. Hogy az egyéni czég szövegéből á czégbirtokos férfi vagy női minőségének feltétlenül ki kell tűnnie, a kereskedelmi törvény 11. §-ával ellenkezik és tételes czég jogunk alapelveivel sem indokolt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy érvényben levő czégjogi szabályaink szerint a czégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi czégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilágosítást, maga a czégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a czég valódiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A czégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedelmi forgalomban előforduló megtévesztések ujabb törvényhozási intézkedések szükségességét indokolják ugyan, a törvény határozott intézkedésével ellentétes birói gyakorlatra azonban nem vezethetnek. (Curia 1904 márczius 18. 266. sz.2) 1) Az ujabban követett gyakorlatban a czégvalódiság elvének megfelelő ez a jogi álláspont érvényesül. 2) A kir. Curia nem tartja a czég valódisága elve követelményének, hogy a nő keresztnevét feltüntetve, női voltát feltüntesse. t