Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

172 Részvénytársaság. jogérvénynyel nem birna. Az A •/. alatti szerint ugyanis az aláiró a központi létesitő bizottság vagy a megalakulandó részvénytársaság irányában arra kötelezi magát, hogy a tervbe vett nyíregyháza—tiszapolgári helyi érdekű vasút 100 forintos törzsrészvényeiből az iven kitüntetett darabot, a szabályszerű részvények névértékét a vele közlendő részletekben és helyre, teljes kártérités-kötelezettség terhe mellett befizetni fogja. Ez a kötelezés pedig nem egyéb, mint az alaptőkéhez való hozzájárulás iránt előzetesen kötött szerződés. A mig tehát annak érvénye, az egészen más jogi természetű részvényaláirásra megállapított törvényes szabályoktól függővé nem tehető, másfelől az ilyen szerződésnek, mint közönséges szerződésnek, az érvényessége elvitathatatlan. Minthogy pedig az elsőbiróságnak az a jogi érvelése, mintha az A alatti tartalmával megegyező szerződésből az aláirt részvényérték befizetése iránt kötelezettség csak attól feltételezetten származhatnék, ha az aláiró a K. T. 150. §-ában meghatározott részvényaláirási ivet is utóbb aláirta — meg nem állhat: mert ilyen következtetés egymagában abból a körülményből nem vonható le, hogy az A •/. alatti a részvényaláirási iv aláirására nézve is foglal magában kötelezettséget, más oldalról pedig az A •/. alatti czéljával is, — mely nem egyéb, mint a tervezett társaság alaptőkéjének előzetes biztosítása,—határozottan ellenkeznék az, ha a részvényelőj egyzéssel elvállalt alaptőke befizetése az előjegyző tetszésétől vagyis attól tétetnék függővé, hogy vájjon az előjegyző annak idején a részvényaláirási ivet is hajlandó lesz-e megfelelően aláirni, vagy sem ? Ezekből folyóan nem szenvedhet kétséget, hogy ha az alperes az A • j. alattinak megfelelő tartalmú iratot akár sajátkezűén, akár meghatalmazottja által aláirta, ezen az alapon törvény szerint kötelezhető arra, hogy az aláirt összeget, az átvállalt törzsrészvények kiszolgáltatása ellenében felperesnek megfizesse. Curia : Indokaiból helybenhagyta. (1903 jan. hó 15. 796/1902. sz. a.) 691. A vasútépítés czéljából kötelezett részvényaláirás mint magánjogi kötelezés érvényes arra való tekintet nélkül, hogy a kötelezett részvényeket tényleg aláirta-e vagy sem; s ennek a voltaképeni hozzájárulási kötelezettség érvényesítésének nem állja útját az, hogy a nem honorált aláírásokkal biztosított részvényeket tényleg más jegyezte és átvette. Curia: Nem vehető figyelembe az alperesnek az a kifogása, hogy az A-f. alatti nyilatkozat, mely szerint alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperesi vasút törzsrészvényeiből a kibocsátandó részvényaláirási iven 10,000 forint névértékű törzsrészvényt fog jegyezni, nem bir jogérvénynyel, mivel alperes, felperesnek saját beismerése szerint, ily részvényaláirást nem eszközölt; nem volt pedig figyelembe vehető ez a kifogás azért, mert az A -f. alatti nyilatkozat idézett tartalmának, az A •/. a. czéljaira való tekintettel is, mely nem egyéb, mint a tervezett társaság alaptőkéjének előzetes biztosítása, helyesen csak az az értelem tulaj donitható, hogy alperes arra kötelezte magát, hogy a felperesi helyi érdekű vasút kiépitési költségeihez, törzsrészvények átvétele ellenében a kereseti 10,000 forinttal fog hozzájárulni, ennek a kötelezésnek az érvényessége pedig kétségtelen.