Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

170 Részvénytársaság. zsebéből fizette, mert a bemutatott könyvkivonat alapján a takarékpénztár kénytelen volt azt az összeget kiszolgáltatni, felperes végiratában határozottan nem tagadta, sőt alperesnek erre az előadására külön észrevételt nem is tett, hanem a 30°/0 befizetése tekintetében egyedül az általa korábbi perirataiban előadottakra, vagyis csupán arra hivatkozott, hogy a bejegyzéskor a belvárosi takarékpénztár a befizetést tanusitotta, alperesnek fentebb emiitett előadása tehát az 1868 : LIV. t.-czik 159. §-a értelmében valónak fogadandó el és ekként bizonyitottnak veendő az, hogy a belvárosi takarékpénztár emiitett könyvkivonatának tartalma valótlan volt s hogy az alperes által aláirt részvények az alperes által vagy az ő tudtával és beleegyezésével, avagy utólagos jóváhagyásával más által tényleg mi sem fizettetett be, a részvényaláirás tehát alperesre nézve a K. T. 151. §-a értelmében semmisnek tekintendő, s ugyanazért, habár a részvénytársaság czége bejegyeztetett is, alperest a törvény erejénél fogva érvénytelen rész vényaláirás alapján fizetési kötelezettség nem terheli. (1899 április 13-án 272/1899. sz. a.) 688. A kibocsátandó részvények túljegyzése esetében a kisorsolt részvényaláiró nem követelheti a részvénytársaságtól az el nem fogadott részvényaláirása alapján jegyzett részvények kiszolgáltatását. ítélőtábla: Az alperes részvénytársaság megalakulására s a czég bejegyzésére vonatkozó ehhez a perhez csatolt iratokból kitűnik ugyan, hogy a részvénytársaság létesitése czéljából kibocsátott részvényaláirási iveket a felperes is, mint egyik alapitó, aláirta, s kitűnik emez iratokból, jelesen a 7. számú aláirási ivből az is, hogy a felperes 10 részvény jegyzésével mint részvényaláiró is jelentkezik, minthogy azonban a részvényaláirások az alapszabályok tervezetében megállapított s az aláirásokban is kitüntetett 500 darab részvénynél 38-czal több jegyzést eredményeztek, és minthogy az érdekeltek részéről kiküldött előkészitő ideiglenes bizottság az 1892. évi április hó 28-án tartott ülésében a felperes részéről jegyzett 10 részvényt kisorsoltnak s illetve el nem fogadottnak jelentette ki; miután az 1892. évi május hó 16-án tartott alakuló közgyűlésen az ideiglenes bizottságnak szóban forgó határozatát elfogadták s a közgyűlés a részvénytársaság megalakulását a felperestől jegyzett 10 részvény figyelembe vétele nélkül a többi elfogadott 500 aláirt részvény alapján mondotta ki, mely kijelentés a felperestől jegyzett 10 részvény el nem fogadását jelenti: a felperes pusztán a szóban forgó jegyzés alapján az alperes részvénytársaságtól joggal nem követelheti azt, hogy az alperes részvénytársaság a felperes jegyzéseit érvényesnek s abból folyóan az ő igényét 10 részvényhez s magát a felperest mint részvényest a részvénytársaság tagjául elismerje, minthogy az alperesnek joga van a közgyűlési határozattal a részvények aláirói közül a túljegyzés alkalmából bármelyiket tetszés szerint visszautasítani és mert különben is az alperes törvénynél fogva nem kötelezhető arra, aogy valakit akarata ellenére részvényesül elfogadjon. Curia: Tekintve, hogy a felperestől aláirt részvények az alapítók bizottsága által még az alakuló közgyűlés megtartása előtt kisorsoltaknak mondatván ki, a felperes az alakuló közgyűlés idejében rész-