Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

166 Részvénytársaság. 678. A zálogtartó önhatalmúlag nem veheti igénybe a részvényes helyett az ennek biztosított elővételi jogot az uj kibocsátású részvényekre s igy a zálogtartó önhatalmúlag nem eszközölhette a részvényes helyett az uj befizetéseket, mert a felperes maga volt hivatva és jogosítva meghatározni, hogy mely módon kivánja az uj kibocsátású részvényekhez való jogát érvényesíteni, alperesnek a felperes megkérdezése nélkül történt intézkedése tehát hatálylyal nem bír. Törvényszék: Az 1899 április 28-án felperes terhére irt további 5 darab Salgó-részvényre vonatkozólag alperes azt adta elő, hogy ezek uj kibocsátású részvények voltak, a melyeket a kibocsátás körül fenforgó előnyös feltételek mellett felperes érdekében külön megbizás nélkül is meg kellett vásárolnia. Alperesnek ez az előadása alaptalan, mert a szakértőknek a jegyzőkönyben foglalt véleményéből és a dolog természetéből is következik, hogy az uj kibocsátású részvények vétele a részvénytulajdonos koczkázatát fokozhatja és igy csak a részvénytulajdonos határozhatja meg, hogy az uj kibocsátású részvények átvételét vagy az átvételi jognak eladás utján való érvényesítését tartja-e a maga részére előnyösebbnek. E szerint alperesnek nem volt joga arra, hogy az 5 darab uj kibocsátású Salgórészvényt felperes megbizása nélkül felperes számlájára megvásárolja. Azonban nem származik felelősség alperesre nézve ebből a jogellenes eljárásból, mert a per adatai szerint az 5 darab uj kibocsátású részvény megvételéből felperesre nézve kár nem származott. Felperesnek a jegyzőkönyvben foglalt szakértői véleményből következőleg esetleg joga lehetne ahhoz, hogy alperest azért vonja felelősségre, hogy alperes nem intézett hozzá kérdést abban az irányban, hogy uj kibocsátású részvények elővételi jogát az elővételi jog eladása utján akarja-e értékesiteni. Azonban minthogy felperes ez uj alapon nem követelt alperestől kártérítést, ennélfogva alperesnek ebben az irányban fenforogható felelősségének kérdését nem kellett eldönteni. Curia: A mi az uj kibocsátású 5 darab salgótarjáni részvény megvételét illeti, a szakértők egyhangúlag kijelentették, hogy alperes köteles volt az uj kibocsátás czélbavételéről felperest értesiteni és őt megkérdezni, hogy kivánja-e felperes az elővételi jogot gyakorolni vagy esetleg eladni, és ez az értesités alperesnek kötelessége volt akkor is, ha az elővételi jog kétségtelenül előnyösnek látszott. Ezt az értesitést azonban alperes elmulasztotta. A szakértők véleménye szerint továbbá az, hogy alperes 5 uj részvényre az elővételi jogot gyakorolta felperes részére, utóbbira nézve hasznos volt ugyan, mert minden részvényt körülbelül 400 koronával olcsóbban kapott, mint a mennyit a tőzsdei árfolyam tett, de ha alperes az elővételi jogot eladta volna, akkor is csak valamivel nyert volna kevesebbet darabonként egy részvény után. Alperes önhatalmúlag nem eszközölhette felperes helyett az uj befizetéseket, mert felperesnek esetleg nem állott rendelkezésére az ujabb befizetéshez szükséges pénzösszeg, a mint nem állott érdekében, hogy hitele megterheltessék, de minden körülmények közt felperes maga voít hivatva és jogositva meghatározni, hogy mely módon kivánja az uj kibocsátású részvényekhez való jogát érvényesiteni, alperesnek a felperes megkérdezése nélkül történt intézkedése tehát hatálylyal nem bir.