Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

120 Közkereseti társaság. a kereseti követelésben marasztaltatni, az elleniratban olyan irányban felhozott kifogás, hogy a felperes keresetével nem fordulhat az újonnan belépett czégtag ellen is, miután ez nem F. Istvánnak a czégből történt kilépésekor, hanem csak két év elteltével lépett be a W. Gedeon egyedüli tulajdonát képező üzletébe, az elsőrendű alperesként perbe vont közkereseti társaságot képező F. és társa czégnek alperessége elleni kifogást magában foglalja, és miután a kereset szerint a közkereseti társas czég lett perbe idézve, az azelőtt fennállott, de megszűnt egyéni czég tulajdonosa W. Gedeon saját személyében perbeidézettnek nem tekinthető, a melyen nem változtathat az, hogy a perbeidézett társas czég, mint ilyen, csak a kereset után czégj egyeztetett, stb. (1900 október 3. 606/1900. sz.) 555. A be nem jegyzett közkereseti társaság azon tagja, aki a másik társtag részéről még a társaság megalakulása előtt megrendelt áruknak a közös üzlet részére való megrendeléséről tudomással birt, a szállított áruk vételáráért az eladónak abban az esetben is felelős, ha a megrendelő másik tag a szállított árukat nem a közös üzlet, hanem saját czéljaira használta fel. (Curia 1901 április 30. 1291/1900. sz.) 556. Az a körülmény, hogy valaki a társaság üzletébe adott összeg után magának a kamat mellett még az üzlet nyereségében való részesedést kötötte ki, és magát üzletvezetőként bejegyeztette, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy ezt az összeget nem mint vagyoni betétet, hanem kölcsön adta a társaságnak és igy nem lépett be tagnak. (Curia 1904 november 30. 1193. sz.) 557. A közkereseti társaság tagja nem védekezhetik sikeresen azzal, hogy a hitelező a másik tag ellen fel nem lépett. (Curia 1897 szeptember 21. G. 198. sz.) 90. §. A társaság képviseletére jogosított minden egyes tag a társaság nevében mindennemű ügyletekre és jogcselekvényekre, különösen a társaság ingatlan javainak elidegenítésére és terhelésére is, felhatalmazottnak tekintetik. Azon ügyletek által, melyeket a képviseletre jogosított valamelyik tag a társaság nevében köt, jogosítva és kötelezve ez utóbbi lesz. Az, hogy az ügylet világosan a társaság nevében köttetett, vagy a fenforgó körülményeknél fogva, a szerződő felek akarata szerint a társaság részére kötöttnek tekintendő, különbséget nem tesz. 558. A közkereseti társaságot annak egyes tagja a többinek kifejezett hozzájárulása nélkül saját maga javára váltóilag érvényesen nem kötelezheti. (Curia 1897 január 20. 1569/1896. sz.) 559. A csendes üzlettárs nincs obiigóban a czég részére történt megrendelések- és átvételekért, ha a számlában a czég van megnevezve, habár ez a csendes üzlettárs a megrendelésnél maga is jelen volt. (Curia 1896 május 5. 889/1894. sz.)