Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

114 Közkereseti társaság. 525. A társtag a társasági vagyonból felvett munkadijat későbbi veszteség esetén csak akkor nem tartozik visszafizetni, ha ezt a munkadijat az üzletév befejeztével vette fel, vagy ha közös megállapodás alapján feljogosítva volt azt az üzletév folyamán felvenni. (Curia 1901 június 11. 1397/1900. sz.) 85. §. Minden üzleti év végén a nyereség vagy veszteség a leltár és mérleg alapján megállapíttatik s minden társasági tag ebbeli jutaléka kiszámittatik. A nyereség vagy veszteség a társasági tagok közt fejenként osztatik fel és a nyereség az egyes tagok vagyonilletőségéhez hozzáiratik, a veszteség pedig abból lejegyeztetik. 526. Az a szerződési megállapodás, hogy az üzlettársak az üzlet nyereségében és veszteségében egy előre meghatározott, egymástól különböző arányban részesednek, — nem terjed ki az egyik üzlettársat terhelő veszteségi hányadra is, és ha ezt a reája eső üzleti veszteséget maguk az üzlettársak voltak kötelesek viselni, akkor ők az ebből őket ért veszteséget egyenlő arányban tartoznak viselni. (Curia 1898 deczember 15. 1129/1898.) 527. Az olyan tagnak, a kinek vagyonilletősége nincsen, szintén van igénye afnyereségjutaiékra. ítélőtábla : Tény, hogy .^felperesnek fix fizetése nem volt, hanem a tiszta üzleti haszonból illette őt bizonyos meghatározott rész. Ily körülmények között, ha elfogadtatik is felperes álláspontja, tudniillik hogy ő társ volt az áruraktári üzletben s ezen társasági viszonyból kifolyólag illette őt az üzleti tiszta haszon 50 százaléka, miután a kereskedelmi törvény szerint a társasági tagot befektetése után csak addig illeti a megállapitott jutalék, a mig a társaságból befektetett üzleti tőkéjét ki nem veszi, felperes pedig az áruraktári üzletbe csakis munkáját, tevékenységét adta s a mikor 1900 augusztus 24-én — akár azért, mert a társasági szerződés lejárt, akár azért, mert az üzletből kizáratott — a társaság tagja lenni megszűnt, ő az összes befektetését, vagyis tevékenységét és munkáját, az üzletből kivette, ezentúl ő a társaság üzletmenetéhez semmivel hozzá nem járulván, nincs alapja annak, hogy az áruraktár üzleti hasznából felperest valami illesse, mint üzlettárs, 1902 deczember 31-éig terjedő időre, jutalékot nem követelhet még azon esetben sem, ha beigazoltatott volna, hogy a peres felek közötti viszony 1902 végéig volt megállapitva. Curia: Ezt a jogi álláspontot nem fogadta el, hanem az alperest a megfelelő jutaléknak megfizetésére kötelezte. (1903 október 16. 644. sz.) 528. Ha a közkereseti társaság valamely tagjának illetősége joglaltatott le és fannak behajtásával ügygondnok bízatott meg, ez nincs jogosítva a társaságtól számadást, hanem pusztán a mérleg alapján a végrehajtást szenvedett-'társaságra eső jutaléknak kereset utján való kifizetését követelni. (Curia 1904 január 20. 7172/1903. sz.)