Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

A társasági tagok egymásközti jogviszonyai. 79—80. §. 109 zéknek és csatolt üzleti könyveknek tartalmából, valamint a meghallgatott szakértő véleményéből, tekintve, hogy felperes mivel sem bizonyította be alperes tagadásával ellenében, hogy ez őt üzleti könyvnek a vezetésében megakadályozta, avagy teljesen meggátolta, illetve abból kizárta, nyilvánvaló, hogy felperes az A) alatti szerződés b) pontjában megállapított abbeli kötelezettségének, hogy rendes üzleti könyvek vezetésének elmulasztása által felperes, mint az A) alatti szerződés szerint az üzletvezetéssel megbizott társasági tag lényeges kötelezettségeinek teljesitését megszegte (a kereskedelmi törvény 100. §-ának 3. pontja), a kereskedelmi törvény 79. §-a szerint ebből az okból jogszerűen vonta vissza alperes felperestől az utóbbira bizott üzletvezetést. (Curia 1901 február 21. 1026/1900. sz.) 514. A kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében az üzletvezetésből nem csak az egyik társasági tag, hanem annak meghatalmazottja is kizárható a 100. §. feltételeinek fenforgása esetében. ítélőtábla: A felperes N. N.-t, mint N. N.-né meghatalmazottját az üzletvezetéstől és általában megbízójának a társaságban való képviselésétől abból az okból kéri eltiltani: mert az vele szemben olyan viseletet tanúsított és vele szemben olyan mérvű tettleges sértést követett el, hogy közöttük a közös czél elérésében szükséges békés egyetértés teljesen megszűnt és közöttük minden együttműködés lehetetlenné tétetett. A felperesnek az az állítása, hogy közötte és N. N. közt a békés egyetértés megszűnt és hogy az együttműködés kizártnak tekintendő, a perben bizonyittatott ugyan, ez azonban a N. N. meghatalmazotti viszonyának és ebből folyó üzletvezetői jogainak a megszüntetésére jogos okul csak abban az esetben volna elfogadható, ha az bizonyittatnék, hogy azt a viszonyt kizáróan az-N. N. viselkedése idézte elő. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik, mert a fenforgó esetben a betéti társaság egyik tagjának a társasági szerződésben valamennyi társasági tag hozzájárulásával kijelölt meghatalmazottjáról — a ki a meghatalmazóval egy tekintet alá esik — lévén szó, a másodbiróság a kereskedelmi törvény 79.'-§-ának-rendelkezését a jelen perben helyesen alkalmazta. (1902 május 21. 1316/1901. sz.) 80. §. Ha az üzletvezetés a társasági szerződés, vagy későbbi megállapodás által egy vagy több tagra nem ruháztatott, a társasági ügyek vitelére a tagok egyenlően jogositvák és kötelezvék. Ily esetben is azonban az oly cselekvény, mely ellen valamelyik társasági tag tiltakozik, abban hagyandó. 515. Abban az esetben, ha a közkereseti társaságot annak egyes tagja a többinek hozzájárulása nélkül a maga javára váltóilag érvényesen kötelezhetné, tekintettel a váltójogi szigorra, mely szerint a váltókötelezettség fennállásához a váltó értékének leolvasása rendszerint nem követelhető, végeredményében a közkereseti társaság fennállhatása vagyonilag az egyes tag tetszésétől tétetnék függővé ; már pedig ilyen jogállapot merőben ellenkeznék a jogrenddel, melynek feladatát éppen