Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

98 Közkereseti társaság. ben kereskedelmi ügylet s igy az ügylet is, melyet a társasági tagok folytatnak, kereskedelmi; másrészről, mert alperes ezzel szemben nem bizonyította, hogy a közös czég alatt kereskedelmi üzletet folytató tár­saság más és nem közkereseti társaság fogalma alá tartozik. (Curia 1897 márczius 30. 18. sz.) 475. Közkereseti társaság és nem alkalmi egyesület forog fenn, ha nem előre meghatározott ügyletekre léptek a felek társasági viszonyba. (Curia 19/1892. sz.) 476. Az örökhagyó üzlete kiskorú örökösei által folytattatván, köz­kereseti társaság csak akkor létesül, ha erre meg van a gyámhatósági jóváhagyás. (Curia 1895 január 24. 1406/1893. sz.) 477. A több éven át közös gazdálkodást folytatott egyének között fennállott társas viszony kereskedelmi üzletek közös folytatását nem czélozván, köztük a közkereseti társas viszonyt meg nem állapítja; s igy az egyik tag által elvállalt váltói kötelezettség s másik tagot csak ugy kötelezheti, ha erre megbizást nyert. (Curia 1897 január 27. 72/1896. szám.) 478. A közkereseti társaság vagyonbeli jogok és kötelezettségek összeségeinek önálló alanya lévén, nyilvánvalóan a jogi személyekkel egy tekintet alá esik. (Curia 1900 márczius 28. G. 63. sz.) 479. Közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több sze­mély kereskedelmi üzletet közös czég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat, már pedig a felek között fennállott viszony ezeknek a kellékeknek felperes előadása szerint sem felelt meg, mert közös czéget a felek nem használtak, hanem az üzlet alperes nevében, kinek nevére az iparengedély felperes előadása szerint szólt, folytattatott, s mert felperes azt, hogy az üzletből eredő kötelezettségek őt is terhelték, maga sem állitja, hanem előadása szerint őt egyedül a haszon fele illette annak fejében, hogy az üzlethez szakértelmével és munkájával járult. (Curia 1892 május 17. 848/1892. sz. Azonos 1808/1897. és 497/1897. sz.) 489. A közkereseti társaság keletkezésének és létezésének nem képezi ugyan előfeltételét a czégének bejegyeztetése, de felperes az A) alatti kérdőpontokra kihallgattatni kért tanukkal nem azt akarta bizo­nyítani, hogy közadós és alperes közös czég alatt kereskedelmi üzletet folytattak és hogy erre nézve korlátlan és egyetemleges kötelezettséget állapítottak meg, ennek bizonyítása nélkül pedig a közkereseti társaság létezése sem lévén bizonyítottnak tekinthető, a tanúkihallgatás helyesen mellőztetett. (Curia 1900 január 10. 1002. sz.) 481. Részvénytársaság is lehet tagja közkereseti társaságnak. Curia: Téves a királyi ítélőtábla végzésének indokolásában ki­fejtett az a jogi álláspont, hogy részvénytársaság nem lehet tagja valamely közkereseti társaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom