Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)
98 Közkereseti társaság. ben kereskedelmi ügylet s igy az ügylet is, melyet a társasági tagok folytatnak, kereskedelmi; másrészről, mert alperes ezzel szemben nem bizonyította, hogy a közös czég alatt kereskedelmi üzletet folytató társaság más és nem közkereseti társaság fogalma alá tartozik. (Curia 1897 márczius 30. 18. sz.) 475. Közkereseti társaság és nem alkalmi egyesület forog fenn, ha nem előre meghatározott ügyletekre léptek a felek társasági viszonyba. (Curia 19/1892. sz.) 476. Az örökhagyó üzlete kiskorú örökösei által folytattatván, közkereseti társaság csak akkor létesül, ha erre meg van a gyámhatósági jóváhagyás. (Curia 1895 január 24. 1406/1893. sz.) 477. A több éven át közös gazdálkodást folytatott egyének között fennállott társas viszony kereskedelmi üzletek közös folytatását nem czélozván, köztük a közkereseti társas viszonyt meg nem állapítja; s igy az egyik tag által elvállalt váltói kötelezettség s másik tagot csak ugy kötelezheti, ha erre megbizást nyert. (Curia 1897 január 27. 72/1896. szám.) 478. A közkereseti társaság vagyonbeli jogok és kötelezettségek összeségeinek önálló alanya lévén, nyilvánvalóan a jogi személyekkel egy tekintet alá esik. (Curia 1900 márczius 28. G. 63. sz.) 479. Közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös czég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat, már pedig a felek között fennállott viszony ezeknek a kellékeknek felperes előadása szerint sem felelt meg, mert közös czéget a felek nem használtak, hanem az üzlet alperes nevében, kinek nevére az iparengedély felperes előadása szerint szólt, folytattatott, s mert felperes azt, hogy az üzletből eredő kötelezettségek őt is terhelték, maga sem állitja, hanem előadása szerint őt egyedül a haszon fele illette annak fejében, hogy az üzlethez szakértelmével és munkájával járult. (Curia 1892 május 17. 848/1892. sz. Azonos 1808/1897. és 497/1897. sz.) 489. A közkereseti társaság keletkezésének és létezésének nem képezi ugyan előfeltételét a czégének bejegyeztetése, de felperes az A) alatti kérdőpontokra kihallgattatni kért tanukkal nem azt akarta bizonyítani, hogy közadós és alperes közös czég alatt kereskedelmi üzletet folytattak és hogy erre nézve korlátlan és egyetemleges kötelezettséget állapítottak meg, ennek bizonyítása nélkül pedig a közkereseti társaság létezése sem lévén bizonyítottnak tekinthető, a tanúkihallgatás helyesen mellőztetett. (Curia 1900 január 10. 1002. sz.) 481. Részvénytársaság is lehet tagja közkereseti társaságnak. Curia: Téves a királyi ítélőtábla végzésének indokolásában kifejtett az a jogi álláspont, hogy részvénytársaság nem lehet tagja valamely közkereseti társaságnak.