Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi társaságok általában. 62. §. megőrzése, következőleg azoknak általuk való megtekinthetése és használ­hatása végett, minthogy azokat alperes beismerten magánál visszatartja, alperes ellen az idézett 120. §. értelmében fellépjenek, mely igény érvénye­sítése a kereskedelmi eljárás 43. §-a szerint különben is perenkivüli útra tartozik. Ahhoz azonban felpereseknek nincs joguk, hogy a szóban levő üzleti könyveknek általuk való megtekinthetése és használhatása végett azok a kereset kifejezett kérelme szerint birói letétbe helyeztessenek, mert az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó helyes indokainál fogva az ilyen köny­vek birói letét tárgyául nem szolgálhatnak, de másrészt a bíróságnak az sem lehet feladata, hogy az ilyen könyveket irattárában gondviselje és az érdekelt feleknek az ezen könyvek megtekintése és használása körüli tény­kedéseit felelősség terhével ellenőrizze. (1903 január 16. 406/1902. sz.) 463. Az alkalmi egyesületnek üzletvezető tagja külön kikötés hiányá­ban nem követelheti saját munkájának megfelelő külön díjazását. (Curia 1900 április 5. 49. sz.) Egy másik esetben a Curia: Felperes azt állitotta, hogy a keresetbe vett ezek a tételek alatt felszámitott munkadijakat az e részben fennálló kereskedelmi szokás alapján külön kikötés nélkül is igényelheti alperestől, maga a felperes által felhívott és meghallgatott szakértők véleménye sze­rint azonban nincs oly kereskedelmi szokás, mely szerint az alkalmi egyesülésnek az a tagja, a ki a vállalatnál a felügyeletet gyakorolja, az ezzel összekötött fáradozásaiért az egyesülés többi tagjától külön kikötés nélkül dijazást igényelhetne stb. (1900 ápril 25. 81. sz.) "464. Oly alkalmi egyesületben, melyhez az egyik tag a vállalathoz szükséges tőkével, a másik pedig csak a munkájával járulni tartozik, a beszerzett anyagok annak a tagnak képezik tulajdonát, a kinek tőkéjén azok beszereztettek. Curia : A perbeli tényállásból jogszerűen következik az, hogy fel­peres és a végrehajtást szenvedő között az illető társasági szerződéssel még az alpereseknek most kérdéses foglalása előtt nem ugyan a keres­kedelmi törvény 64. és következő §-ban szabályozott kereskedelmi társa­ság, hanem egy épitési vállalat foganatba vétele czéljából a kereskedelmi törvény 62. §-ában meghatározott oly alkalmi egyesülés jött létre, a mely ebbeli minőségében harmadik személyekkel szemben is megfelelően hatá­lyos ; de ama tényállásból jogszerűen következik az is, hogy a mennyiben a szerződés szerint az illető vállalatra a szükséges tőkét felperes tartozott adni, és ama vállalathoz végrehajtást szenvedő csak munkájával tartozott hozzájárulni, az ama vállalat által beszerzett és a vállalati czélra szol­gált, igényelt faanyag felperes tulajdonául tekintendő. A felebbezési bíró­ság tehát nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy az igényelt faanyagot a foglalás alól felmentette. (1899 január 25. G.' 509/1898. sz.) 465. A kerekedeimi törvény 62. §-a nem értelmezhető ugy, hogy az alkalmi egyesületnek tagjai csakis felhívási per utján érvényesíthetnék jogaikat, mert a mennyiben a számadás a felperes által a meghatározott összegben keresetbe vett közös haszon kiadása iránt indított perben is elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom