Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

90 A tulajdonjog. átengedő, az elővásárlási jog tehát másnemű elidegenítés esetére ki nem terjeszthető s az átvételi ár más módon, esetleg birói becsű utján meg nem állapitható. (Curia 1895 szeptember 27-én 10384/1894. sz. a.) 257. Visszavásárlási jog csakis bevégzett (perfect) eladási jogügyletnél köthető ki. Curia: Az özv. P. L.-né D. M. és alperesek közt 1878 január 7-én létrejött s a keresethez A) alatt mellékelt közjegyzői okiratban foglalt szerződésben az mondatik ugyan, hogy előbb nevezett visszavásárlási jogának kikötése mellett váraljai regálé-jogát, az ahhoz tartozó épülettel, belsőséggel, szántófölddel és réttel együtt, tehát a regálé-jogot, mint az emiitett ingatlanok tartozékát alpereseknek eladta, mindazonáltal helyesen mondotta ki a kir. Ítélőtábla a hivatolt közjegyzői okiratban szabályozott jogügyletet zálog- s igy érvénytelen szerződésnek. Mert visszaváltási jog csakis bevégzett (perfect) eladási jogügyletnél kötheti ki, hogy pedig az A) alatti szerződéssel szabályozott jogügylet bevégzett eladást nem képez, kitűnik a szerződés 4. pontja szerint. Az A) alatti szerződésben az eladás és visszavásárlás iránt csak szinleg történt a megegyezés, valósággal pedig a feleknek az volt egyező akarata, hogy alperesek a nekik átadott ingatlanokat s ezeknek tartozékát képező regále-jogot 2700 írtnak kamata fejében bírják és használják mindaddig, mig azokat 6 év után özv. D. L.-né vissza nem váltja. (1890 szeptember 19-én 8063. sz. a.) 258. Abból, hogy a czég nem hal meg, csakis azt a következtetést lehet helyesen levonni, hogy egy czég részére a visszavásárlási jog csak fia időtartamra köthető ki, azt a dedukcziót pedig, hogy a visszavásárlási jogot ily esetben a czég tagjai, mint tulajdonostársak gyakorolják, elfogadni azért nem lehet, mert a czég tagjai a társasági vagyonra, nézve nem tulajdonos társak, a tagok t. i. a társasági vagyon fölött tetszés szerint nem rendelkezhetnek, azt másra, mint társasági czélra nem fordíthatják, a társtag még az esetben sem nyeri vissza a társaságba adott dolgokat, ha a társaságból kilép, vagy ha a társaság feloszlik, egyebet ugyanis vissza nem követelhet, mint az összes társasági vagyonból ő reá eső résznek megfelélő pénzértékét, szóval a tulajdonos a czég, nem pedig annak tagjai. Ha a társasági vagyon a tagok közös tulajdonát képezné, akkor az egyes tag is jogosítva volna a közös tulajdonban létező dolgok őt illető eszményi része felett szabadon rendelkezni, azt elzálogosítani, elidegeníteni, hagyományozni stb. s nem lehetne megtagadni tőle azt a jogot sem, hogy tulajdoni részletét a társaságtól ép ugy visszakövetelje, mintha kizárólagos tulajdona volna, minthogy pedig ezt még akkor sem követelheti, ha e társasági dolgok oszthatók, mert hogy a társasági dolgok felett tetszés szerint nem rendelkezhetik, kétségtelen, hogy a tagok a társas czég tartama alatt nem alanyai a társasági vagyonnak s igy további megvilágításra nem szorul, hogy mint a czégtől különböző alanyok a visszavásárlási jogot nem is gyakorolhatják. (Nagybecskereki kir. törvényszék 3976/1892 sz. a.)