Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonjog. 81 inkább, mivel a szerződésben maga örökhagyó is elismerte, hogy haszonélvezeti joga csak élete fogytáig tart s halála után ezen jog azonnal és feltétlenül éppen felperesre száll. Felperest, mint tulajdonost, örökhagyó elhunytával a használati jog is minden bérfizetés nélkül megilletvén, az örökhagyó életbenmaradásának reményében és feltétele alatt előre fizetett haszonbéri összeg az ő megnyilt jogánál fogva tartozatlanul fizetetté vált s az örökösök az ő kárával nem gazdagodhatnak. Curia: A budapesti kir Ítélőtábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886 április 1-én 299. sz. a.) 225. A vételből eredő tulajdonjog lényegével ellenkezik az, hogy a tulajdonos saját dolgából másnak kölcsöndijat fizessen s a megvett dolog jövedelmével ne rendelkezzék. (Curia 1899 január 9-én I. Gr. 457. sz. a.) 226. A szomszéd házának falán nyitott ablak tekintetbe vétele nélkül kőfalat, kerítést vagy épületet emeltetni, a telek tulajdonosa jogosítva van; ebben csak a szomszéd szolgalmi joga korlátolhatja. (Curia 1888 november 23-án 4158. sz. a.) Azonos határozat: Curia 1889 július 16-án 4425. sz. a.; Curia 5332/1884. sz. a.; Curia 1894 április 19-én 9816. sz. a.; Curia 1894 október 12-én 9723. sz. a. — V. ö. még a következő határozatot és jegyzetét. 227. Tulajdonos a szomszéd falán nyitott ablak és folyosó tekintetbe vétele nélkül kőfalat, kerítést vagy épületet emeltetni jogosítva van. (.Curia 1895 október 29-én 9894. sz. a.) Jelen eset az előbbitől abban tér el, hogy itt felperes keresete arra irányult, hogy alperes köteles legyen tűrni, hogy ő, felperes, a saját telkén emelendő fallal az alperes telkétől, illetőleg házától a levegőt, világosságot, kilátást elzárja és egyúttal alperes köteles legyen a maga telkéről a lefolyó vizet másfelé, és nem a felperes telkére levezetni; mig az előbbi esetben épen megfordítva, a levegőt, világosságot, kilátást elzáró fal eltávolítása követeltetett. A kifejezésre jutó jogelv mindkét esetben azonos. 228. A tulajdonjog korlátlanságából folyik, hogy tulajdonos nem köteles tűrni azt, hogy a szomszéd telkéről az esővíz saját telkére áthatoljon, e végett minden intézkedést megtehet (töltést készíthet), ha csak a szomszéd erre szolgalmi jogot nem szerzett. (Curia 1889 február 14-én 628. sz. a.) 229. A vadászatra jogosult saját vadászterületén talált idegen vadászebeket csak az esetben nem jogosult lelőni, ha azok gazdáiknak, illetve azoknak környezetében vannak, kiknek gondozása és felügyelete alatt állanak, vagy azoktól vadászat közben felismerhetően a vad felkutatása vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadászterületre. (Curia felülvizsgálati tanácsa 1903 július 1-én. I. G. 125. sz. a.) Grecsák: Magyar Döntvénytár. VIII. 6