Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
76 A birtok és a birtokvédelem. Curia: Felperes mint haszonbérlő a bérlemény tárgyát képező ingatlannak birtokosa nem lévén, s igy alperes cselekvénye által nem az ő, hanem a bérbeadónak birtoka háboríttatván meg: alperes mint harmadik személy ellen visszahelyezési keresettel, melynek tárgyát a birtok visszaszerzése képezi, fel nem léphet; hanem a mennyiben a bérleményt nem használhatja, csak a bérbeadóval kötött szerződésen alapuló jogait érvényesíthetné, vagy a bérlemény használatának a bérbeadó általi fentartását követelhetné, a mennyiben erre magát jogosítottnak érzi; ennélfogva a másodbiróság Ítélete az ügy érdemében ezen indokból hagyatik helyben. (1884 augusztus 7-én 5110/1884. sz. a.) Némikép módosítja ezen elvet Curia 1883 augusztus 28-án 5738/1883. sz. a. »A bérlő, mint ki a bérleményt egyedül a bérbeadónak nevében, illetőleg jogán birlalja, sommás visszahelyezési keresettel harmadik személyek ellen csak akkor léphet fel, ha ezek által közvetve a bérbeadónak jogai háboríttattak meg . . .« még inkább a bérlő javára szól: C. 1890 jul. 10-én 5101. sz. a.) 212. Bérlő nem követelheti az úthasználatba való sommás visszahelyezést. Curia: A visszahelyezési keresettel csak oly ut használatának megháboritása orvosolható, mely más tulajdonát képező ingatlanon mint dologbani jog gyakoroltatott; ily jog pedig csak szolgalmi jog, mint a tulajdonban foglalt összes jogok egyike lehet s igy az úthasználatnak, hogy annak megháboritása visszahelyezési keresetnek tárgyát képezhesse, szolgalmi jog jellegével kell birnia, vagyis az utat használó személy szándékának oda irányzottnak kell lennie, hogy azt vagy mint már megszerzett szolgalmi jogot, vagy mint ennek elbirtoklás általi megszerzésére alkalmas birtoklást gyakorolja. Már pedig felperes mint bérlő által, alperes mint szintén bérlő, tehát nem tulajdonos ellenében gyakorolt úthasználat, már csak a mindkét félnek bérlői minőségénél fogva sem bir fentebb jelzett kellékekkel, hanem felperest használatának megháboritása legfeljebb a közte és a haszonbérbe adó tulajdonos között fenforgó szerződési viszonyból eredő netáni jogoknak ez utóbbi ellenérvényesithetésére jogosíthatná fel. De ezektől eltekintve, felperes különben is bérbeadó tulajdonos tanuk vallomásaiból kitünőleg a kérdéses utat csak az alperes tetszésétől függőleg gyakorolta s igy annak használata már ez oknál fogva sem tekinthető oly birtoklásnak, melynek megháboritása visszahelyezési keresettel orvosolható lenne. (1881 jul. 31-én 4625. sz. a.) Hasonlókép Curia: A visszahelyezési keresettel csak oly ut használatának megháboritása orvosolható, mely más tulajdonát képező ingatlanon, mint dologbani jog gyakoroltatott, ily jog pedig csak szolgalmi jog lehet, mint a tulajdonban foglalt összes jogok egyike, s igy az úthasználatnak, hogy annak megháboritása visszahelyezési keresetnek tárgyát képezhesse, a szolgalmi jog jellegével kell birnia. (1884 augusztus 13-án 5717. sz. a.)