Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

74 A birtok és a birtokvédelem. munkás-lakokat, gépházat, műhelyt épített, a föld szállítására síneket rakott le és az egész területen kocsikkal minden irányban közlekedett, ily módon felpereseket a terület használatából kiszorította, s minthogy alperes egyáltalán nem állította, hogy a foglalás felperesek beleegyezésével történt volna, a birtokháboritás tényét megállapítani, azonban arra tekintettel, hogy a B) alatti haszonbéri szerződés szerint felperesek haszonbérlete folyó évi február hó utolsó napján lejárt, s igy a használati jogba való visszahelyezés már ez idő szerint helyt nem foghat, a visszahelyezésre irányzott kérelmet elutasítani kellett. Az elsőbirósági ítéletnek a kártérítés felett rendelkező részét a kitett értelemben szintén meg kellett változtatni, mert kétségtelen, hogy a visszahelyezési keresetnek a birtokháboritás által okozott kár megtérítése jogszerűen tárgyát képezi, s kétségtelen az is, hogy felperesek a hasznok élvezetében alperes egyoldalú ténye által akadályoztatván, ebből felpereseknek kára származott*, a mely kárnak mennyisége a szakértők részéről bemondott kármegállapitás középmértékét véve alapul, holdankint 4 frt 662/3 krban tekintendő megállapítottnak, a mi az egész peres terület után 1502 forint 66 krt tesz. Curia: A másodbiróság fentebb idézett ítélete nem neheztelt részében érintetlenül marad, az alperes által neheztelt részében pedig indokai alapján helybenhagyatik. (1890 június 10-én 5105. sz. a.) 206. Ha alperes felperest a közösen használt területből elárkolás által kiszorította, alperes marasztalandó, hogy felperest a háboritás előtti használatba visszahelyezze. Nemcsak a haszonbérbe adott birtoknak tulajdonosa, hanem a haszonbérlő is, ha az a birtok használatában és az ezzel összekötött jogok gyakorlatában akár harmadik egyén, akár haszonbérlőtárs által önhatalmúlag háborittatik, jogosítva van, visszahelyezési uton orvoslást keresni. Ha a visszahelyezés iránti per felei közösen kötötték a haszonbéri szerződést, felperes alperes ellenében külön egy évi birtoklást bizonyítani nem tartozik. (Curia 1882 október 7-én 1761. sz. a.) 207. A birlaló (detentor) a birtok jog ok védelmére szolgáló s a magánjog körébe tartozó intézményeket csak a birtokostól átvitt jogon és ennek következtében csakis harmadik személy ellenében veheti igénybe, de nem az ellen is, a ki vele szemben a birtokos jogait képviseli. Járásbíróság: Elutasítandó volt a kereset, mert bár beigazolt tény, hogy azon x/4 telek földet, melybe magát visszahelyeztetni kérte felperes, a mult évben ő használta s hogy az a folyó év tavaszán tőle elvétetett, mindazonáltal tekintve azt, hogy felperestől ezen 1j4c telek földet a felperes iskolaszéki hatósága vette el, tekintve, hogy a bemutott fizetési levél C) pontjából az következik, hogy a keresetileg követelt !/4 telek föld használata felperest mint tanítót csak az esetben illeti, ha arra a hitközség kiadásainak fedezésére szüksége nincsen, ha tehát a hitközség szükségleteinek fedezésére használatba vette, ez által birtokháboritást nem követett el s a birtokháboritás ténye meg nem állapitható, s igy a sommás visszahelyezési keresetnek másik alapfeltétele hiányzik.